Hazajöttek Ciprusról a jegybankelnök százmilliói

Eladta ciprusi cégét, az értékesítésből befolyt pénzt pedig egy magyarországi befektetési alapban helyezte el Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Lapunknak adott interjújában a jegybankelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt 6-8 hónapban csak a tüzet sikerült eloltani, az újjáépítés zöme még az ország előtt áll. Simort az euróbevezetésről, a jegybankban álló ezermilliárdokról, az IMF-hitelről és a trükköket tartalmazó jövő évi költségvetésről is kérdeztük.

Amikor éves vagyonbevallásából kiderült, hogy 800 millió forintos megtakarítását egy kedvezőbb adózású, ciprusi cégbe helyezte el, azt ígérte: megszünteti a kinti érdekeltségét, és hazautalja a társaság befektetéseiből befolyó pénzt. Csaknem hét hónap telt el a bejelentés óta, ám a mai napig nem nyilatkozott az adóparadicsomban lévő vagyon hazautalásáról. Mi az oka a hallgatásnak?
– Ahogy vállaltam, kinti cégemet értékesítettem, a korábbi évek eredményéből fakadó osztalékot és a korábban a cégbe fektetett pénzt pedig átutalták részemre. A pénzt egy magyarországi befektetési alapban helyeztem el. Ebben a befektetési alapban semmilyen ráhatásom nincs a döntésekre, sőt, nem is tudom, mibe fektetik a pénzemet. Félévente egyszer, utólag kapok tájékoztatást arról, hogy az alapkezelő milyen döntéseket hozott.

– Etikusnak tartja, hogy vezető állami posztot betöltő személyek egy külföldi országot biztonságosabb helyszínnek tartanak befektetésük számára, mint Magyarországot?
– Akkor választottam befektetéseim helyszínéül a külföldet, amikor még üzletemberként dolgoztam. Kinevezésem után azért nem változtattam meg a befektetési portfóliómra vonatkozó korábbi döntésemet, hogy még a látszatát is elkerüljem annak, hogy befektetéseim hozamát a jegybank kamatdöntéseivel bármilyen módon is befolyásolni tudom. Amikor világossá vált, hogy a kinti cégem létezése visszatetsző a közvélemény számára, úgy döntöttem: mégis megszüntetem az érdekeltségemet. A most választott megoldásnál fel sem merülhet, hogy az MNB döntésein keresztül magamnak termelek profitot.

– De azzal egyetért, hogy Ciprus nem éppen az átláthatóan gazdálkodó, példás adófizető üzletemberek gyűjtőhelye?
– Ciprus az EU, sőt az eurózóna tagja, ahol ugyanúgy be kell tartani az Európai Unió törvényeit, mint többek között Magyarországon. Ilyen szempontból nem szerencsés különbséget tenni az EU egyes tagállamai között.

– Rossz nyelvek szerint a Pénzügyminisztérium éppen önre szabta azt a törvényt, amely lehetővé tette, hogy az offshore cégekből származó teljes évi osztalékot kedvezményesen, tízszázalékos osztalékadóval lehessen hazahozni. Ön szerint sokan élnek majd ezzel a lehetőséggel, vagy csak azok, akik a nyilvánosság kereszttüzében dolgoznak? Az eddigi hasonló kezdeményezések mind kudarcot vallottak, alig néhányan jeleskedtek a pénzek hazautalásában.
– Nem tudom megbecsülni, hányan hozzák haza pénzeiket a kedvezményes adózás hatására. Ám ha már a törvényt szóba hozta: ebben nemcsak a kedvezményes osztalékadóról, hanem szigorításról is szó van, hiszen a külföldön felhalmozott nyereséget a korábbiaknál szigorúbban adóztatja. A parlamenti képviselők pedig azért aligha szavaznak meg egy törvényt, hogy nekem jobb legyen. Ennél fontosabb kérdésekben is sokszor olyan döntések születnek a parlamentben, amikkel nem feltétlenül értünk egyet.

– Egy pluszjogosítványt azért múlt héten megszavazott az önök számára az Országgyűlés…
– Valóban, jogszabályalkotásra tehetünk javaslatot a kormánynak, s az illetékes szervnek 15 napon belül válaszolnia kell a kezdeményezésünkre, pozitívan vagy negatívan. A pénzügyi stabilitási tanácsra vonatkozó javaslatunkat is elfogadták. A testület a stabilitással kapcsolatos legfontosabb kockázatokat tárgyalja majd. Ezek fontos eszközök lehetnek a magyarországi pénzügyi stabilitás biztosításában – ami a Magyar Nemzeti Bank egyik fontos feladata – mondja Simor András szerdai Magyar Nemzetben, melyben a teljes interjút is elolvashatják.