A tárca összegzése szerint az idén – a tavalyinál 30 ezerrel több jelentkező közül – mintegy 12 ezer a 2004-ben indult középiskolai nyelvi előkészítő keretében egy évvel később érettségiző volt, 10 ezer a kibővült mesterképzési lehetőségek iránt érdeklődött, míg a fennmaradó 8 ezres szám a felsőoktatás iránti keresletnövekedést mutatja.
Sokan jelentkeztek műszaki, természettudományos képzési területre, illetve a felsőoktatás által kínált felsőfokú szakképzésekre, így a képzési területeken a keretszámok feltöltése eredményes volt – áll a közleményben.
Az idén 2008-hoz képest 10 ponttal, 376-ra nőtt a felvettek által elért átlagpontszám, s az intézmények jóval kevesebb hallgatót vettek fel 160 és 200 pont közötti eredménnyel. A tárca szerint ez erősíti a kormány korábbi döntését, amely szerint 2010-ben 200 pont lesz a minimális ponthatár az alapképzésben és az egységes, osztatlan képzésben. A tervek szerint 2012-től pedig már 240 lesz ez a ponthatár.
A három szakaszból álló felvételi eljárásban – keresztféléves, normál, pótfelvételi – 143 813 jelentkező volt 2009-ben. A felsőoktatási intézmények összesen 108 523 hallgatót vettek fel államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésre.
A minisztérium szerint mind a közoktatás, mind a felsőoktatás minőségi fejlesztése szempontjából indokolt, hogy növeljék azok számát, akik emelt szintű érettségivel jelentkeznek a felsőoktatásba. Az OKM kitért arra: csökken a közoktatás területén azon vizsgatárgyak köre, amelyekből emelt szintű érettségit szerveznek. A cél az, hogy olyan vizsgatárgyak legyenek, amelyeken egyenlő eséllyel lehet érettségizni bármely középiskolában – szögezte le, hozzátéve: az előrejelzések szerint az érettségizők száma – a korosztályhoz tartozók számának várható alakulása miatt – kisebb emelkedés után folyamatosan, mintegy 8 százalékkal csökkenni fog.
Mint írta, 2008/2009-es tanévben napirenden volt a természettudományos oktatás fejlesztésének kérdése a közoktatásban és a felsőoktatásban egyaránt. A már meghozott döntés következtében a felsőoktatásba való bejutás új követelménye lesz 2012-től egy természettudományos tantárgy kötelező beszámítása a tanulmányi pontokba.
A képzési szerkezet átalakításának fordulópontja a minisztérium szerint a 2009/2010-es tanév. Emlékeztetett arra: 2006-ban teljes körűvé vált az alapképzésben az új, többciklusú rendszerre történő áttérés és ennek keretében 2009-ben végeztek az első hallgatók.
A tárca közölte: az idén teljesedett ki a többciklusú képzés második ciklusa, a mesterképzés. A tanári szakképzésekkel együtt több mint 200 mesterképzési szakra lehetett az idén jelentkezni. A mesterképzésekre 17 ezren jelentkeztek, közülük 14 ezren államilag támogatott képzésre.
A többciklusú képzésre történő átállás – összhangban a bolognai folyamatban részt vevő országokban végbement oktatási és képzésfejlesztési változásokkal – az Európai Felsőoktatási Térségben és Magyarországon megtörtént – tartalmazza a közlemény. Mint írták, a képzések tartalmi fejlesztése, az első kifutó évfolyamok után a tapasztalatok értékelése a felsőoktatási intézmények folyamatos, napirenden lévő feladata.
Az OKM kiemelte, hogy Európa-szerte a képzés tartalmi és minőségi megvalósításával kapcsolatos kérdések kerültek a figyelem középpontjába. Hozzáfűzték: az Európai Képesítési Keretrendszer elfogadásával az előttünk álló feladat a Nemzeti Képesítési Keret megalkotása.
A bolognai folyamat célja a mobilitás erősítése – írta a tárca. Hozzátette: ehhez arra van szükség, hogy a magyar felsőoktatás aktív részese legyen a nemzetközi folyamatoknak. A lisszaboni stratégia céljaként szereplő tudás alapú társadalom kialakítása az Európai Unióban összehangolt lépések, együttműködés nélkül nem valósítható meg.
A tárca előrevetítette, hogy Magyarországra az elkövetkező időszakban aktív szerep hárul a bolognai folyamatban: a jövő márciusi Budapest-Bécs miniszteri találkozókon a folyamat társalelnöke, 2011 első félévében pedig elnöke lesz.
(MTI)
origo.hu
Meghalt a kisfiú, akit agyevő amőba támadott meg a párkányi fürdőben
