„Az innovációs politika az elszalasztott lehetőségekről szólt”

A hazai kutatás-fejlesztés sem tudott sikerágazattá nőni az elmúlt négy esztendőben, ez a terület is inkább az elfolyt pénzektől, elszalasztott lehetőségektől volt hangos – jelentette ki Almássy Kornél országgyűlési képviselő a Forum Politicum Intézet által kiadott „Kutatás-fejlesztés helyzete és lehetőségei Magyarországon” című kötet szerdai bemutatóján. A kötet szerzői egyöntetűen állást foglaltak amellett, hogy az innováció az egyik kitörési pont a jelenlegi gazdasági válságból.

Almássy Kornél országgyűlési képviselő, aki tanulmányában a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos politikai intézkedéseket és a lehetséges kormányzati feladatokat értékelte, kiemelte, hogy a hazai kutatás-fejlesztés sem tudott sikerágazattá nőni az elmúlt négy esztendőben, a terület is inkább az elfolyt pénzektől, elszalasztott lehetőségektől volt hangos, a szocialista–szabad demokrata kormányzatnak nem sikerült a gazdaság szolgálatába állítani a hazai innovációs politikát. A hazai K+F ráfordítás továbbra is 1 százalék körül stagnál, a vállalkozások ugyan nagyobb arányban vesznek részt a hazai K+F szektorban, mint négy éve, de ez csak az innovációs járulék bevezetésnek köszönhető, melyet egyébként a kormányzat tudatosan és folyamatosan nem egészít ki a ráeső összeggel. Az Európai Neutronkutató elbukása 1000 milliárd forinttól, és 3000 munkahelytől fosztotta meg Magyarországot.

Huber Szebasztián, a Forum Politicum Intézet kutatási igazgatója a társadalomtudományok oldaláról közelítette meg a kutatás-fejlesztés kérdését. Tanulmányában kiemelte, hogy a magyar társadalom megosztottságában a kutatás-fejlesztés lehet az a terület, amely a hagyományok alapján alkalmas olyan sikerekre, amelyet a nemzet minden tagja magáénak érezhet, hiszen közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy egység van a magyar találmányok iránti büszkeségben. A kutatás-fejlesztés magyar sajátosságokra építhet, ilyen az a szemlélet, amely az oktatásban kitörési lehetőséget lát, ennek a nézetnek évszázados hagyományai vannak.

Ezért az ágazat fejlődése segíthet abban, hogy ne kelljen felsőoktatási intézményeket bezárni, sőt további fejlesztések történjenek.

Köntös Zoltán arról írt, hogy Magyarország számára a kiemelkedő gazdaság-, és társadalomfejlesztés mellett jelentős presztízs értékkel bírna egy európai kutatási csúcsinfrastruktúra (ESFRI) megvalósítása. Jelenleg reális esély az ELI-re az európai nagylézer program megvalósítására van.

Vasa László az innovációt, mint gazdaságpolitikai kitörési pontot határozta meg. Kiemelte, hogy az innovációs képesség hiánya jelenleg komoly hátrányokat okoz a gazdaságnak és ezen a területen az OECD tanulmánya szerint is kiemelt kormányzati feladatok vannak. Magyarországon hiányzik az átfogó, szektorokon átívelő stratégia. Az egyes ágazatokon belül a támogatások gazdasági hasznosságot is figyelembe vevő szétosztása. Duális gazdaságfejlesztésre van szükség, amely egyszerre jelenti a versenyképes kis- és közepes vállalkozások (KKV) fejlesztését és a korábban említett monopolisztikus nagy kutatási infrastruktúrák fejlesztését.