Baranya megye hét egyéni országgyűlési választókerületből áll. Ebből a megyeszékhelyre esik három, azonban mindegyikhez tartoznak Pécs környéki falvak is. Külön választókerületet alkot még Komló és környéke, Mohács, Siklós és Szigetvár. Természetesen az utóbbi körzetekhez nagyszámú falu és község tartozik, így igazán városi körzetnek csak a Pécs 1-3 számít.
Az 1990-es első szabad országgyűlési voksoláson az országos részvételi arány 65,09 százalék volt, míg Baranya megyében a választók 65,89 százaléka élt állampolgári jogával. Legtöbben a mohácsi körzetben szavaztak (71,24 százalék), míg a legkevesebben a szigetváriban (59,21 százalék). Az országos trendekkel szemben a listás voksolást a megyében az SZDSZ nyerte 22,22 százalékkal, szemben az MDF 20,18 százalékos arányával. Az ország déli megyéjében átlagon felüli eredményt ért el az FKGP (16,29), az Agrárszövetség (6,64 százalék) és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (5,70 százalék). Átlag alatt szerepelt az MSZP (9,23 százalék) és a KDNP (5,26 százalék). A második fordulóba 7 MDF-es, 6 SZDSZ-es, 4 kisgazda, 2 szocialista és egy agrárszövetséges jelölt jutott be. A második körben a megyében 45,99 százalékos volt a részvétel, ami picivel magasabb, mint az országos érték. Az országos trendeket követve Baranyában az MDF 7-ből 4 körzetet nyert meg, a siklósi körzetben az FGKP, a Pécs 3-asban az SZDSZ, míg Mohácson az Agrárszövetség politikusa, Wekler Ferenc diadalmaskodott.
Fordulat balra
1994-ben országosan a választók 68,92 százaléka járult az urnákhoz, míg Baranyában 69,21 százalék, ami a négy évvel korábbihoz képes szintén azt mutatja, hogy némileg aktívabbak a megye szavazói az országhoz képest. 16 éve legtöbben a Pécs 2-es körzetben szavaztak (74,34 százalék), míg legkevesebben a siklósiban (65,49 százalék). Baranyában átlag fölött szerepelt az SZDSZ (21,75 százalék), azonban a többi párt esetében nem beszélhetünk szignifikáns eltérésről az országos eredményhez képest. Az országban érvényesülő MSZP-fölénynek köszönhetően a második körben minden választókerületbe bejutottak a jelöltjei, rajtuk kívül az SZDSZ-nek sikerült még ez a megyében. Az MDF-nek öt, míg az FKGP-nek két egyéni kerületben maradt politikusa a második fordulóra. Az országos trendnek megfelelően az MSZP 7-ből hat körzetet elhozott, míg nagy meglepetésre Mohácson az SZDSZ-es Weklernek sikerült diadalmaskodnia. A szocialista párt legjobban a szigetvári körzetben szerepelt, ahol jelöltje a szavazatok 53,32 százalékát kapta.
Hajszálon múlt Szili győzelme
1998-ban az első fordulóban 56,26 százalék ment el szavazni országos szinten, míg Baranyában ez az érték 57,10 százalék volt. A legtöbben most is a Pécs 2-es (64,47 százalék), míg legkevesebben a szigetvári körzetben (51,59 százalék) voksoltak. A megyében átlag fölött szerepelt az MSZP (33,84 százalék), míg a többiek kisebb-nagyobb eltérésekkel hozták az országos eredményeiket. A Fidesz megerősödésének következtében a második fordulóra öt jelöltjük maradt állva, míg két körzetben kisgazda politikus nézett szembe az MSZP jelöltjeivel. A második fordulót követően bár országos szinten a Fidesz nyert, Baranyában az MSZP 7-ből 4 körzetben győzedelmeskedett. Sikerei közül az egyik legszorosabb párharc a Pécs 2-es körzetben volt, ahol Szili Katalin csupán 125 szavazattal tudta legyőzni fideszes riválisát.
Elhúznak a szocialisták
2002-ben az éles kampány eredményeként jelentősen emelkedett a részvétel a megyében. Baranyában az első fordulóban a választók 71,82 százaléka voksolt, szemben az országos 70,53 százalékkal. A politikai tömbök polarizálódása következtében az 1998-ban meglévő enyhe baloldali fölény jelentősen növekedett. Az MSZP 46,73, míg a Fidesz-MDF csak 38,59 százalékot kapott, rajtuk kívül csak az SZDSZ érte el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Most először dőlt el egyéni mandátum sorsa az első fordulóban, mivel a Pécs 2-es és 3-as körzetben Szili Katalin és Toller László a voksok több mint 50 százalékát megszerezte. A második fordulóra 74,36 százalékra növekedett a választási részvétel Baranyában. A Fidesznek a magasabb részvételnek köszönhetően a siklósi és a szigetvári körzetben sikerült megfordítani az állást, így végül „csak” 4-3-ra nyerte meg Baranyát a szocialista párt.
Három első körös MSZP-győzelem
2006-ban 68 százalék járult az urnákhoz az első körben, ami csupán árnyalatnyival volt nagyobb aktivitás, mint az országos (67,83 százalék). Legtöbben a Pécs 2-es (73,94 százalék), míg a legkevesebben a szigetvári körzetben (65,24 százalék) szavaztak. Az MSZP a négy évvel korábbi eredményéhez képest növelte a támogatottságát (48,32 százalék), míg a Fidesz egy kicsit veszített abból (38,32 százalék). A szocialisták nagyobb fölényének eredményeképp három egyéni körzetet (Komló, Pécs 2-3) már az első fordulóban megnyertek. A második fordulóban az MSZP-nek még a siklósi körzetben is sikerült fordítania, így gyakorlatilag megismétlődött az 1994-es eredmény, mivel 6 egyéni mandátumot sikerült nyerniük, szemben egy ellenzékivel.
2010 az újabb fordulat éve?
Az eddigi öt országgyűlési választás alapján megállapítható, hogy Baranyában a választási aktivitás mindig az országos átlag fölötti. A listás és az egyéni kerületi szavazásnál 1994 óta az MSZP fölénye figyelhető meg, amely eddig választásról választásra egyre nagyobb volt. Baranyában egy olyan körzet (Mohács) található, ahol eddig még nem sikerült baloldali politikusnak egyéni mandátumot szereznie, míg a jobboldalnak eddig a Pécs 3-as körzetben nem termett sok babér. A leginkább baloldalinak a Pécs 2-3 és a komlói körzet tekinthető, míg a szigetvári és a siklósi nagyrészt az országos szimpátiák szerint változik.
A 2009-es pécsi polgármester- és az EP-választás, illetve a Pécs 3-as körzetben tartott időközi voksolás egyöntetűen azt mutatják, hogy a baloldal dominanciája megtört és várhatóan a megyében a jobboldalnak legalább öt-hat körzetben nagyon jó esélye van az egyéni mandátum megszerzésére.
(Forrás: valasztas.hu)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
