A Budapestért vívott csata Sztálin parancsára még 1944. október 29-én, a 2. Ukrán Front Kecskemét–Budapest irányban indított támadásával kezdődött meg. Budapest menetből történő elfoglalását a Déli Hadseregcsoport 3. magyar és 6. német hadseregének alakulatai a pesti oldal védelmére kiépített „Attila-vonal” előterében november elején megakadályozták. November 6-án Malinovszkij marsall, frontparancsnok a Tiszán átkelt hadseregekkel bekerítő hadműveletet indított Miskolc, Gyöngyös–Eger, Hatvan–Balassagyarmat irányokban, majd az Ipoly es a Garam között. A bekerítő hadműveletbe november 7. után bekapcsolódott a Jugoszláviából a Délkelet-Dunántúlra átcsoportosult 3. Ukrán Front, amely december 9-én elérte a „Margit-állást”.
A félig elkészült védelmi rendszer áttörését a szovjet csapatok december 20-án kezdték meg, 26-án Esztergomnál elérték a Dunát, felvéve a kapcsolatot a 2. Ukrán Front Párkányhoz kijutó csapataival, s teljesen bekerítve a magyar fővárost mintegy 95 ezer (ebből 45 ezer német) katonával együtt. (Más források szerint a védők létszáma nem haladta meg a 70 ezret.) A szovjet nehéztüzérség már december 9-én megkezdte Budapest védelmi rendszerének rombolását. Hitler november 23-án Budapestet erőddé nyilvánította, amelyet háztól házig vívott harccal kell védeni. Parancsnokává december 5-én Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführert nevezte ki.
Budapestre már 1942. szeptember 4-ről 5-re virradóra hullottak bombák: váratlanul három hullámban 20 szovjet repülőgép hajtott végre támadást a kivilágított főváros ellen. A Kispestre és a Budára ledobott bombák 11 embert megöltek, 60-at megsebesítettek. 1944. április 3-án került sor az első angol–amerikai légitámadásokra a főváros pályaudvarai, ipari létesítményei és a dunai hajózás megbénítására. Az éjjel-nappali bombázások kivédésére a magyar légierő 101-es (Puma) vadászosztálya, később ezrede szállt fel, pilótái önfeláldozó módon egy év alatt 142 főleg bombázógépet lelőve sokak életét mentették meg. 1941-től 1945-ig a magyar vadászok mintegy 550 légi győzelmet arattak.
A szovjet csapatok gyors előrenyomulásának megakadályozására a német és magyar erők előkészítették a dunai hidak felrobbantását. November 4-én a Margit hídon előkészített robbanóanyag a nappali forgalom idején gondatlanság miatt felrobbant: gyalogosok, autók, villamosok zuhantak a Dunába. Majd január 14-től 18-ig összes dunai hidunk a levegőbe repült. Január 18-án Pest a szovjet csapatok kezére került.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
