Az AB honlapján olvasható közlemény szerint a vagyonadó intézménye és annak önadózással történő megállapítása önmagában nem alkotmányellenes. Az AB szerint ugyanakkor a törvényhozó, amikor a lakóingatlanokat terhelő forgalmi érték alapú adót az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényben foglalt módon önadózással is párosítja, akkor a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanság kockázatát egyoldalúan az adóalanyokra hárítja, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti.
Nem egyértelmű a törvény
A lakóingatlanok adójának alapját az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerint az adóalanynak kellett volna meghatároznia, mégpedig az adóév első napján fennálló forgalmi értékkel azonosan. Az adóhatóság ugyanakkor a vizsgált törvény szerint jogosult lett volna arra, hogy utóbb a bevallott értéktől eltérően állapítsa meg a lakóingatlan forgalmi értékét, és a két érték közötti, tíz százaléknál nagyobb eltérés esetén az adóalanyt bírsággal sújtsa. Ez pedig az ötéves elévülési időn belül még az adóalany és az adóhatóság formálisan jogszerű eljárása mellett is bármikor előfordulhatott volna, hiszen a lakóingatlanok adójának alapjául szolgáló, árként általában elérhető érték konkrét jogügylet és hatósági közreműködés nélkül bizonytalan, gyakran akár 30-40 százalékos ingadozást is mutathat – tartalmazza az Ab közleménye.
Az Ab megállapította, hogy a törvény ellentmondásos szabályai következtében nem egyértelmű, milyen értéket kell adóalapnak tekinteni, és több adóalany esetén hogyan kell közöttük megosztani az adófizetési kötelezettséget akkor, ha a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, és az annak gyakorlására jogosult személy lesz az adó alanya. Ez pedig szintén sérti a jogbiztonságot.
A vízi és légijárművekre vonatkozó szabályok érvényben maradnak
A törvénynek a vízi és légi járművekre, valamint a személykocsikra vonatkozó rendelkezései viszont alkotmányosak. Az Ab – más országok adóztatási gyakorlatát is figyelembe véve – nyomatékosan rámutatott arra is, hogy önmagában a vagyonadó intézménye és annak önadózással történő megállapítása nem alkotmányellenes. Az Ab-hez a vizsgált törvény kapcsán több mint félszáz indítvány érkezett.
A testület hétfőn harmadszor tárgyalta a határozattervezetet, majd kedden folytatta a tanácskozást, és ezt követően hozta meg egyhangú határozatát. A törvény szerint eredetileg 2010-től egyes lakóingatlanok, a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik után kellett volna adót fizetni. Ebből az Alkotmánybíróság az ingatlanok után fizetett adót kedden egyhangú határozatban alkotmányellenessé nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
Az MSZP még tanulmányozza a döntést
Az MSZP ismeri az Alkotmánybíróság (AB) ingatlanadót eltörlő döntését, de annak indoklását még tanulmányoznia kell. Nyakó István, a párt szóvivője közölte: bővebb nyilatkozatuk előtt még tanulmányozzák az AB részletes indoklását. Felhívta arra a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság csak a vagyoni típusú adók egy részét törölte el. Arra a kérdésre, hogy készülnek-e tervek, hogyan lehet pótolni a vagyonadóból tervezett közel 50 milliárd forintos bevételt, Nyakó megismételte: erről korai lenne addig nyilatkozni, amíg szakértőik át nem tanulmányozták az AB indoklását.
Örül a KDNP
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) örül annak, hogy nemcsak az alkotmányosság, hanem a jog és az igazságosság is győzedelmeskedett – reagált Halász Zsuzsa, a párt szóvivője az Alkotmánybíróság keddi döntésére. A szóvivő kiemelte: a kormánynak a középosztály megnyomorítására kitervelt elképzelése ezegyszer „dugába dőlt”. Hozzátette: nincs kétségük afelől, hogy ehelyett kieszel majd valami mást a Bajnai-kormány, de remélik, hogy erre már nem lesz ideje.
Az Alkotmánybíróság teljes határozata itt olvasható.
(MTI, MNO)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
