„Nem szabad hagyni, hogy gát épüljön a Szigetközben”

Illés Zoltán szerint nincs szükség arra, hogy gát épüljön a Szigetközben. A leendő környezetvédelmi államtitkár egy budapesti tanácskozáson azt mondta: az Európai Unió készülő Duna-stratégiájának a bős-nagymarosi vízlépcső megépítésével szemben kell állást foglalnia.

A politikus a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja és a Duna Charta által szervezett Dunaszaurusz – Duna-mozgalmak – Duna-stratégia című konferencián szólalt fel. Illés, aki az Orbán-kormányban a vidékfejlesztési tárca államtitkáraként a környezetvédelemért és a vízügyért felel majd, azt mondta: hiába környezetbarát a folyami áruszállítás és a vízenergia felhasználása, ezekről csak a helyi viszonyok ismeretében lehet dönteni, mérlegelve, hogy a természetbe való beavatkozás nem okoz-e kárt. A hágai Nemzetközi Bíróság határozata alapján Magyarországnak és Szlovákiának a hajózási, árvízvédelmi és energiatermelési kérdésekről úgy kell megegyeznie, hogy a környezetvédelem ügye elsőbbséget élvezzen – mutatott rá.

Illés arra is kitért, hogy szerinte a két országnak 50:50 százalékos arányú vízmegosztásról kell megállapodnia. A leendő államtitkár hozzátette: Bős-Nagymaros ügye nem nemzetiségi kérdés, hanem technokraták és nem technokraták vitája. Elmondta ugyanakkor, hogy az uniós Duna-stratégiának gazdasági érdekekre is tekintettel kell lennie, példaként említve az egyébként is szükséges hídépítéseket a folyam magyarországi szakaszán.

Miként óvható meg a folyó?

Magyarország érdeke, hogy az Európai Unió Duna-stratégiája elsősorban arról szóljon, miként óvható meg a folyó – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője. A politikus emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács tavaly kérte fel az Európai Bizottságot a Duna-stratégia megalkotására. A bizottság a következő hetekben megbeszéléseket folytat a dokumentumról az érintett államok kormányaival – fűzte hozzá. Deutsch kijelentette: bár lényeges, hogy gazdasági, közlekedésfejlesztési és kulturális javaslatokat is tartalmazzon, a Duna-stratégiának alapvetően a folyam és környezetének megóvását kell garantálnia.

Fenyegetést jelent

Karátson Gábor író, a Duna Charta elnöke előadásában azt mondta: a magyaroknak két nagy tettük volt a 20. században, az 1956-os forradalom és a Duna-mozgalom. Szavai szerint elsősorban a vízlépcsőrendszer elleni tömegtüntetések vezettek az 1989-es rendszerváltáshoz, és a Horn-kormány 1998-as megbuktatásában is nagy szerepük volt. Elmondta: ezért is adott okot aggodalomra, hogy az utóbbi időben jobboldali politikusok és médiumok vízlépcsőpárti nyilatkozatokat tettek. „Ha alaptalan volt a szorongásunk, bocsánatot kérek” – fogalmazott, megemlítve, hogy több fideszes politikus is igyekezett megnyugtatni őt. Karátson arról is beszélt, hogy a folyam hajózhatóvá tételének ígérete fenyegetést jelent a Duna számára, és reményét fejezte ki, hogy a leendő kormány segít megvédeni a folyamot a nem egyszer az EU felől érkező környezetromboló törekvésektől.

(MTI)