TA köztársasági elnök szerint félrevezető lenne a magyar politikai életet annak alapján megítélni, hogy radikális jobboldali párt is bejutott az országgyűlésbe. Sólyom ezután azzal példálózott, hogy a „régi” demokráciákban is vannak szélsőséges pártok a parlamentekben, de nem ezek alapján ítélik meg azok demokratikus voltát. Sólyom szerint kizárólag a tettek számítanak, mi azzal foglalhatjuk el a demokráciák között a helyünket, hogy megfékezzük a szélsőségeket. Sólyom ezután a másik új parlamenti pártot is megemlítette, az LMP szerinte „az európai törvényhozásoknak egy pozitív megfelelője”.
A köztársasági elnök visszatérve a húsz évvel ezelőtti és a mai váltás összehasonlítására, elmondta, hogy 1990-ben „egy minden elemében forradalmi váltás” volt, amikor megtörtént a rendszerváltás. Sólyom szerint a mai megújulás is ezekre az akkor megszületett alapokra, az alkotmányosságra és a létrejött jogállami intézményeke épül. Figyelmeztetett: az alkotmány alól semmilyen rendkívüli helyzetre hivatkozva nem lehet kilépni. Sólyom szerint minden problémát meg lehet oldani jogállami módon és minden körülmények között ugyanazt a mércét kell használni. Ugyanakkor az alkotmány „nem holt betű, él és fejlődik, és az új problémák megoldásának alapja” – fogalmazott a Magyar Köztársaság elnöke.
Beszéde zárásaként Sólyom az új parlament három legfontosabb feladatára hívta fel a figyelmet: a nevelés és oktatás rendszerének újjáépítésére, a korrupció megfékezésére és az ország szegénységtől való megszabadítására. Ezen belül a köztársasági elnök külön megemlítette a cigányság helyzetét, amelynek megváltoztatásához „az iskolán keresztül vezet az út”.

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.