A térségben található az egyetlen nagyobb gazdaság, Lengyelország, amely a válság idején végig képes volt növekedni, valamint Észtország a nehézségek ellenére is teljesítette a maastrichti kritériumokat – emlékeztetett. Magyarországnak azonban – tette hozzá – a Nemzetközi Valutaalap és az EU segítségére volt szüksége problémái leküzdéséhez. Ugyanakkor még így is sokkal jobban teljesített az ország, mint egyes dél-európai államok, holott ezek a válság előtt sokkal kedvezőbb helyzetben voltak, mint Magyarország – jegyezte meg. Azt mondta: „Közép-Európa jól vizsgázott”, de még nincs vége a nehézségeknek, és nem lehet tudni, a válságnak pontosan milyen következményei lesznek.
A világsajtóban megjelenő hírekkel ellentétben a közép-európai országok között nemcsak konfliktusok vannak, hanem szoros együttműködés is – közölte a miniszter, hozzátéve, ez az együttműködés a jövőben erőteljesebb, „tágabb és többirányú” lesz.
A visegrádi országok (V4) együttműködésének jelentősége egyre nő, és olyannyira sikeres, hogy egyesek már az unión belüli „blokkosodástól” tartanak, ezért kockázatnak tekintik a V4-et – jelentette ki a miniszter, aki szerint a visegrádi országok nem intézményesülő, folyamatosan változó, rugalmas hálózatot alkotnak. A feleket összekötik közös érdekeik, és ez ellensúlyozza a lehetséges konfliktusokat – emelte ki.
Magyarország Közép-Európa-politikájában azonban a V4 csak az egyik irány, hasonlóan fontos partner Románia is: a két ország kapcsolatai egyre javulnak – mondta Martonyi János. Szintén jelentős térség a Nyugat-Balkán – mutatott rá –, hangsúlyozva, Horvátország uniós csatlakozása nagyon fontos Magyarországnak. Mindemellett a Közép-Európa-politikát alapvetően meghatározza a „nemzetpolitikai dimenzió” is, ezt mindig figyelembe kell venni – emelte ki.
Hasonlóan fontos a transzatlanti kapcsolatrendszer is a tárcavezető szerint. Bár a Nyugat súlya csökken – jelentette ki –, az „egymásra utaltság” tudatában erősíteni kell az együttműködést a világnak ezzel a részével is. Ez nem csak a NATO-t, a biztonságpolitikai kérdéseket jelenti; egy minden területre kiterjedő kapcsolati hálót kell kiépíteni – emelte ki.
Az unióról szólva a külügyminiszter kijelentette: az EU versenyképességét csak úgy lehet növelni, ha a tagállamok közötti kohéziót erősítik, ehhez pedig minden lehetséges eszközt be kell vetni. Arra hívta fel a figyelmet, hogy különbséget kell tenni azok között a kérdések között, amelyeket uniós, és amelyeket kétoldalú keretek közt lehet a leghatékonyabban kezelni. Előbbire a kereskedelmi kérdéseket hozta fel példaként, az utóbbira pedig az energiapolitikát említette: amíg nincsen közös uniós álláspont ez ügyben, addig bilaterális úton kell Magyarországnak megoldást találnia erre a problémára.
A külképviseletek legfontosabb feladata Magyarország megítélésének javítása, az elmúlt években ugyanis az a kép alakult ki az országról, hogy „az elveszített presztízs országa” – mondta a tárcavezető. Véleménye szerint ebben nemcsak a súlyos gazdasági helyzetnek, hanem a belső vitáknak, konfliktusoknak is szerepük volt. Mint kiemelte, a jövőben a nagykövetek teljesítményét többek között az alapján mérik, hogy a helyi sajtókban megjelenő, „Magyarországot becsmérlő hírekre” miként reflektálnak, a reagálásban pedig a kormányzat a helyi magyar értelmiségnek is szerepet szán.
Martonyi János hangsúlyozta: a külpolitika lényeges része az ország politikájának, és nagyon fontos, hogy az alapvető stratégiai kérdésekben nemzeti konszenzus legyen, még ha a kormányváltás a külpolitika megújulását is jelenti. Ugyanakkor hozzátette, a legutóbbi kormányváltás a szokásosnál nagyobb változást hozott, ennek – mint mondta – az elmúlt nyolc év kudarca az oka. Emiatt a külpolitika általános megújulására van szükség – jelentette ki.
A miniszter úgy fogalmazott, a célokat illetően egyetértés van az országban: a tekintély, a hitelesség, a befolyás visszaszerzése és az érdekérvényesítés az elsődleges feladat. Nehéz, átmeneti időszakot él a világ, tart a politikai és gazdasági átrendeződés, ami bizonytalanságot okoz, mert még nem látható, hogy ez a folyamat hova vezet, mondta, hangsúlyozva, éppen ezért stabil értékalapra felépülő „világos stratégiai gondolkodásra” van szükség.
Kitért az unió helyzetére is, mint közölte, a lisszaboni szerződés életbelépésével még nem feltétlenül zárulhat le az intézményi reformok sora, újabb változásokra lehet szükség, mivel „nagyon fontos, új dolgok történnek”. A geopolitikai változások konkrét kockázatokat jelentenek – mondta a miniszter –, példaként Irán, Észak-Korea és Afganisztán helyzetét említve. A világ multipolárissá válik, ebből adódóan egyetlen állam sem tudja a saját akaratát teljesen rákényszeríteni a többi országra – jegyezte meg.
Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő felvetésére a 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökséggel kapcsolatban úgy fogalmazott, a Külügyminisztérium nemrégiben megbeszélést kezdeményezett a parlamenti pártok között az ügyben, az egyeztetésen a tartalmi kérdésekben egyetértettek a résztvevők. Ugyanakkor emlékeztetett: nem a tárca feladata a pártok közötti egyeztetés szorgalmazása a kérdésben.
Az értekezleten a program szerint Németh Zsolt külügyi államtitkár is beszélt volna a magyar külpolitika fő kérdéseiről Martonyi János előadása után, de a program csúszása miatt délután tartja tájékoztatóját a diplomatáknak.
15 perc hírnév
Ez az Önök 15 perce a hírességre – mondta a közelgő magyar EU-elnökség kapcsán Alexander Stubb, a finn diplomácia vezetője a Külügyminisztériumban tartott külképviselet-vezetői értekezleten hétfőn. Az EU-elnökség a legjobb időszak minden kormány számára; a kisebb vagy közepes országok nagyobb jelentőséget nyernek, „ezt nagyon komolyan kell venni” – hangsúlyozta az értekezlet díszvendége. Kiemelte, hogy a sikeres EU-elnökség legfontosabb záloga a nemzeti egység. „Az elnökség országos projekt (...), itt a magyar márka kérdése forog kockán” – mondta, és arra figyelmeztetett: „ha el akarják szúrni az elnökséget, akkor beleviszik a belpolitikát”.
Sokat tanulhatunk Finnországtól
Finnország rendkívül sikeres ország, komoly segítséget nyújthat Magyarországnak a 2011 első félévében esedékes uniós elnökség sikeres lebonyolításához – mondta Martonyi János külügyminiszter finn partnerével, Alexander Stubb-bal tartott közös sajtótájékoztatóján hétfőn Budapesten. A két külügyminiszter azt követően nyilatkozott, hogy Martonyi János munkaebédet adott kollégája tiszteletére, miután Alexander Stubb a hétfőn kezdődött kétnapos külképviselet-vezetői értekezleten beszédet mondott.
A magyar tárcavezető úgy fogalmazott, a kétoldalú megbeszélésen áttekintették az unióval kapcsolatos kérdéseket, különös tekintettel a gazdasági kormányzásra, a nyugat-balkáni bővítésre és az EU Oroszországgal fenntartott kapcsolatára.
Alexander Stubb kijelentette: Magyarország biztosan nagyon sikeresen teljesíti majd az uniós elnökséggel járó feladatokat, mert tapasztalata szerint a kisebb és közepes tagállamok különösen jól felelnek meg azoknak a kihívásoknak, amelyeket ez a pozíció jelent, ugyanis ezeknek az országoknak általában „realistább” a szemléletük.
Felidézte, hogy országa már két sikeres elnökséget tudhat maga mögött: 1999-ben és 2006-ban töltötte be ezt a posztot Finnország. Nem szabad lebecsülni ezt a lehetőséget, mert rendkívül előnyös lehet egy tagállam számára – vélekedett Alexander Stubb, aki sok sikert kívánt Magyarországnak az elnökséghez.
(MTI)
Tokaj
Mit hoz a nyár?
