Navracsics: A közjót kell szolgálnia a közigazgatásnak

Újra meg kell teremteni a jó államot, a demokratikus közjót szolgáló közigazgatást – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Külügyminisztérium külképviselet-vezetői értekezletén kedden. • Új világrend alakul, sikerült helyreállítani a jogállamiságot + Videó + Képek

„A közigazgatási minisztérium legfontosabb feladata, hogy teremtse meg, teremtse újjá a jó államot” – jelentette ki a nagykövetek előtt a tárcavezető. Navracsics értékelése szerint az elmúlt húsz év egyik legnagyobb hiányossága az volt, hogy nem sikerült megteremteni a demokratikus közjót szolgáló közigazgatást. Azt mondta, ez nemcsak a közigazgatás, hanem a demokrácia problémája is.

„Közpénzt költünk, következésképpen tartozunk az adófizető polgároknak” – hangsúlyozta, hozzátéve, a rendelkezésre álló pénzből a többség véleményét figyelembe véve az államnak a legmagasabb szintű szolgáltatást kell nyújtania.

Az utóbbi két évtizedet a miniszter szerint „sajátos államtalanítás” jellemezte, amelynek egyetlen kárvallottja az állampolgár volt. Évről évre romlott a közigazgatási szolgáltatások színvonala – mondta –, egyre több akadály tornyosult az ügyintézés elé, egyre konfliktusosabbá vált az állammal való találkozás, s emiatt nőtt a frusztráció a társadalomban. Kifejtette, hogy a magyar közigazgatás nem befektetőbarát a szabályozás bonyolultsága, az intézményi dzsungel, a jogi szabályozás bizonytalansága miatt. Ebben szerepe van az „ügyfélelhárító”, konfliktusos, „rossz modorú” ügyfélkezelésnek is. „Közpénzt költünk, következésképpen tartozunk az adófizető polgároknak” – hangsúlyozta a közigazgatási és igazságügyi miniszter, hozzátéve, a rendelkezésre álló pénzből a többség véleményét figyelembe véve az államnak a legmagasabb szintű szolgáltatást kell nyújtania.

„Csak a minőség lehet a kritérium”

Csak a minőség lehet a kritérium az államigazgatásban, ahol nincs helye napi politikai szempontoknak – jelentette ki. Mint mondta, meg kell teremteni Magyarországon a korszerű és versenyképes közigazgatást, amely vonatkozik az eljárási szabályokra, az intézményrendszer áttekinthetőségére és tisztaságára, valamint az államigazgatási apparátus képzettségére, kulturáltságára és udvariasságára. Navracsics arról is beszélt, hogy a megyei kormányhivatalok élére a tervek szerint január 1-jétől kormánymegbízottakat neveznek ki, feladatuk a kormányzati politika megjelenítése lesz. A kormányhivatalok szakmai apparátusát pedig a jelenlegi közigazgatási hivatalok vezetői irányítják majd.

Azt mondta, már hallotta az első véleményeket, és nincsenek illúziói, „sokak szerint ez a diktatúra elszabadulását jelenti”. Ezzel kapcsolatban kiemelte: a kormányzati politika működtetése során elengedhetetlen a politikai döntések meghozatala. Úgy fogalmazott: „Álszentek vagyunk, ha azt mondjuk, hogy politikai döntések nélkül egy politikai rendszert működtetni lehet”. A nem őszinte megoldás szerinte az, ha a politikai döntéseket „rátolják” a közigazgatási hivatalokra, kormányzati tisztviselőkre, akiknek politikamentesen kell végezni munkájukat. „A legtisztességtelenebb dolog a politika részéről, amikor kormánytisztviselőket hoz politikai konfliktusos helyzetbe” – mondta. A politikai felelősséget a politikusoknak, nem a kormánytisztviselőknek kell vállalniuk – jelentette ki.

Ezért döntöttek úgy – fűzte hozzá –, hogy „a megyék kormányhivatalainak politikai élén kormánymegbízottként legyen ott egy politikus”, az elsőszámú vezető, mellette a kormánytisztviselő „kvázi megyei közigazgatási államtitkárként” pedig a szakmai koordinációért lesz felelős. Azt mondta, hogy részben a politika és közigazgatás ezen különválasztása lesz a későbbiekben is az államigazgatás kiépítésének alapja.

Andor: Szorosabb gazdasági együttműködés kell

Az Európai Unióban konszenzus van arról, hogy a tagállamok közötti szorosabb gazdaságpolitikai koordinációt januártól életbe kell léptetni – mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa a külképviselet-vezetők keddi értekezletén. Az Európai Bizottság magyar tagja ezzel kapcsolatban elmondta: a görögországi válság és az annak nyomán kialakult pénzügyi pánik után a tagállamok elkötelezettek a fiskális és gazdaságpolitikai együttműködés megerősítése mellett. Hozzátette: ez már csak azért is szükségessé vált, mert a közelmúltig tisztázatlan volt, hogy ha az egyik tagállamot államcsőd fenyegeti, a többiek mentőövet dobnak-e, és ha igen, milyen szerep jut ebben az Európai Uniónak és milyen a Nemzetközi Valutaalapnak.

(MTI)