Az 1990-es országgyűlési választás a KDNP sikerével zárult Nógrád megyében, mivel a négy egyéni körzet közül háromban győztek, míg az MDF egy kerületben nyert. Az önkormányzati választás első fordulójában 44,63, míg a másodikban 30,93 százalék vett részt, ami magasabb volt, mint az országos aktivitás. A választáson az SZDSZ jelöltjei szerepeltek a legjobban, de a KDNP és az MSZMP is messze az országos átlaga fölött szerepelt. A polgármester-választásokat elsöprő fölénnyel a független jelöltek nyerték meg, de a KDNP és az SZDSZ is el tudott hódítani több települést. A tavaszhoz képest az SZDSZ előretört a megyében, míg a KDNP kismértékben visszaesett.
Dominált a baloldal
Az 1994-es parlamenti választás az MSZP átütő sikerét hozta, mivel mind a négy egyéni körzetben nyerni tudott. A december 11-i helyhatósági választáson 59,44 százalék voksolt, ami több mint 15 százalékkal volt magasabb, mint az országos részvétel. A megyei közgyűlési voksolás az MSZP győzelmét hozta, mivel 13 mandátumot szerzett a 40-ből. Az FKGP–KDNP–MDF-összefogás 11, az SZDSZ 6, a Fidesz és a Munkáspárt 4-4 mandátumot szerzett. A kistelepüléseken az MSZP csupán egy százalékkal tudta megelőzni a jobboldali összefogást. A Munkáspárt a 10 ezer főnél népesebb városokban 10 százaléknál jobban szerepelt. A közgyűlésben a választást követően baloldali többség alakult. A tavaszhoz képest az MSZP némileg visszaesett, de így is a legerősebb párt maradt Nógrádban, míg a jobboldal némileg feljött.
Átvette az irányítást a jobboldal
Az 1998-as országgyűlési választások döntetlen eredményt hozott a megyében, mivel mind a Fidesz, mind az MSZP két-két egyéni mandátumot szerzett. Az önkormányzati választáson 51,25 százalék járult az urnákhoz, ami közel hat százalékkal volt magasabb, mint az országos átlag. A megyei közgyűlési választást a Fidesz nyerte 14 megszerzett mandátummal, míg az MSZP 12 helyet ért el. A FKGP és a KDNP–MDF jó szereplésének köszönhetően jobboldali többség jött létre a közgyűlésben. Érdekesség, hogy a 10 ezer főnél népesebb településeken az MSZP megelőzte a Fideszt, és a Munkáspárt 5 százalék alatt maradt. A tavaszi voksoláshoz képest előretört a jobboldal és sikerült megszereznie a közgyűlés irányítását.
Abszolút többséget szerzett az MSZP
A 2002-es országgyűlési választáson megismétlődött a négy évvel korábbi eredmény, mivel a két nagy párt ismételten döntetlenre végzett egymással. Az október 20-i önkormányzati választáson a nógrádiak 53,64 százaléka voksolt, ami közel két százalékkal volt magasabb, mint az országos aktivitás. A megyei közgyűlési választás az MSZP elsöprő sikerét hozta, mivel a mandátumok több mint 57 százalékát szerzeték meg, így visszaszerezték az irányítást Nógrádban. A 10 ezer főnél népesebb településeken több mint 50 százalékos támogatottsággal rendelkezett az akkori kormánypárt. A Munkáspárt nagy meglepetésre nem került be a közgyűlésbe. Az országgyűlési választáshoz képest jelentősen megerősödött az MSZP, míg a jobboldali pártok visszaszorultak.
Kiütéses Fidesz-siker
A négy évvel ezelőtti parlamenti választás ismételten döntetlen eredményt hozott az egyéni kerületi szinten a két nagy párt között. A helyhatósági választáson 56,63 százalék voksolt, ami több mint 3 százalékkal volt magasabb az országos átlagnál. A megyei közgyűlési választás ismételten jelentős politikai fordulatot hozott. A Fidesz a mandátumok 55 százalékát szerezte meg, így egyedül tudott többséget létrehozni. Érdekesség, hogy a szocialisták súlyos vereségük ellenére a 10 ezer főnél népesebb településeken négy százalékkal verték meg a Fideszt. Nógrád politikai térképe a tavaszhoz képest jelentősen átalakult, mivel a jobboldal átütő győzelmet aratott, amire korábban nem volt még példa.
Salgótarján négy évvel ezelőtt „elesett”
Az 1990-es önkormányzati választás kiegyensúlyozott viszonyokat teremtett Salgótarjánban. Az SZDSZ és az MDF 7-7, a Munkáspárt 6, a Fidesz 3 képviselői helyet szerzett a 27 fős testületben. A képviselők Tolmácsi Ferencet, az SZDSZ jelöltjét választották polgármesternek. 1994-ben Puszta Béla, az MSZP jelöltje több mint 50 százalékos választói támogatottsággal nyerte el a város vezetését. A képviselő-testületben MSZP–SZDSZ-többség jött létre, de a Munkáspárt is több mint 20 százalékot ért el. 1998-ban Puszta Béla csupán 6 százalékkal előzte meg a jobboldal közös jelöltjét, de fölényét jelzi, hogy az SZDSZ támogatására sem volt szüksége a sikerre. A képviselő-testületben ismételten szociálliberális többség alakult.
2002-ben Puszta a voksok több mint 60 százalékával diadalmaskodott és a képviselő-testületben is abszolút többséget szerzett az MSZP. 2006-ban jelentős politikai fordulat történt a megyeszékhelyen. A szocialisták belső ellentétei miatt Puszta függetlenként indult és rajta kívül az MSZP és az SZDSZ is önálló jelöltet állított. A választást így Székyné Sztrémi Melinda, a Fidesz jelöltje nyerte a voksok 40 százalékával, míg az MSZP jelöltje 39 és Puszta 12 százalékot összesített. A képviselő-testületben is jobboldali többség alakult a Fidesz és az MDF összefogásával.
Nagy győzelem lenne a második hely
Az elmúlt húsz év választásai alapján jól látszik, hogy Nógrád megye politikailag eléggé megosztott és az erőviszonyok folyamatosan változnak. A megye nyugati része inkább számít jobboldalinak, míg Salgótarján és környéke a baloldali pártok számára volt biztos terep. A Munkáspárt és a KDNP kilencvenes évekbeli jó szereplését követően eltűnt a politikai térképről. A tavalyi európai parlamenti választáson az MSZP mélyrepülése tovább folytatódott, mivel csak a harmadik helyet tudták megszerezni a Jobbik mögött. Az idei országgyűlési választáson a Fidesz mindegyik egyéni körzetben diadalmaskodott, míg az MSZP ismételten a harmadik helyet foglalta el. A mostani választások előtt vélhetően a Fidesz mind a megyei közgyűlésben, mind Salgótarjánban képes lesz többségének megőrzésére. A szocialisták számára már az is óriási siker lenne, ha megelőznék a Jobbikot.
(forrás: valasztas.hu, vokscentrum.hu)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
