Szimbolikus jellegű, a parlament által még a nyáron elfogadott változtatásokkal indul az új tanév a közoktatásban – mondta a Duna Televíziónak nyilatkozó Pokorni Zoltán. Ezek között említette az osztályozás tilalmának feloldását, megjegyezve: hiba lett volna ezzel egy időben eltörölni a szöveges értékelést. További módosításokként a pedagógusok jobb törvényi védelmét, valamint a rosszul tanuló diákok évismétlésre bocsátásának lehetőségét emelte ki.
Az iskola világát érintő nagyobb, átfogóbb módosításokat azonban szeretné nyugodtan, megfontoltan előkészíteni és az érintettekkel megvitatni a kormányzó párt. „A nyár a szakértők összejövetelével telt, lassan megszületnek azok a szövegek, amelyeket majd nyilvánosságra lehet hozni” – mondta Pokorni. A politikus szerint el kell kerülni az előző nyolc év gyakorlatát, amikor is a kormányzat nyilván jó céltól vagy szándéktól vezérelve, mégis akarnok, voluntarista módon hirdette ki, hogy „márpedig ez az igazság”. A mostani kormányzó erők célja, hogy az emberek magukénak érezzék az oktatásügyben tervezett változtatásokat, ezek előkészítésére szánják tehát a következő esztendőt. Egyes elemek – például az érettségi szintjének emelése – csak 2013-tól indulnak, három évet kell hagyni a gyerekeknek, az iskoláknak, a szülőknek a felkészülésre.
Annak mérlegelése, hogy milyen ismereteket kell megtanítani a gyermekeknek, egy sosem lezárható folyamat Pokorni Zoltán szerint. Egyes témákban csökkenteni kell az anyagot, másutt új ismereteket kell beemelni, ahogy az élet is új ismereteket produkál; mindezt háromévente kisebb, hatévente átfogóbb mértékben kell áttekinteni – mondta. Példaként említette, hogy a történelemórákon a bismarcki német egységet még mindig három-négy órában tanítják, úgy, mint száz évvel ezelőtt, amikor is az Magyarország politikatörténetéhez nagyban hozzájárult. A huszadik századi német egységet, Kohl kancellár német egységét viszont egy órában sem oktatják, pedig ez napjaink Európája szempontjából sokkal meghatározóbb. Feltehetőleg nem a kormánynak és nem a parlamentnek kell megmondania, hogy mit tanítsanak – mondta Pokorni. „Kell, hogy legyen egy magja a nemzeti kultúrkincsnek, az ikonok, a közös emlékezetünk, a nyelvünk. De nagy részét rá kell bízni az iskolákra, ennek a keretszabályait kell időről időre beállítani” – szögezte le a politikus.
A pedagógus-életpályamodell bevezetése – amelyet 2002-ben már nem tudott megvalósítani a Fidesz – a mostani kormányzati ciklus legfontosabb oktatáspolitikai feladata – jelentette ki Pokorni Zoltán. Hiába minden tanterv, minden törvény, ha a szféra hús-vér szereplői nem a korosztályuk legkiválóbb, legintelligensebb, legszuggesztívebb tagjai – mondta. A kérdés az, hogyan tudják elitképzéssé tenni a pedagógusképzést és méltóvá tenni a pedagógusszakmát. A külső, segítő szándékú kontroll rendszerének újjáépítése is a változtatások része lesz, ami a politikus szerint már csak azért sem lesz egyszerű, mert ez a szándék a régi szakfelügyeleti rendszert idézheti fel azokban a pedagógusokban, akik „láttak és elszenvedtek élő szakfelügyelőt”. Másfelől viszont be kell látni, hogy illúzió csak a belső önigazgatásra bízni egy ilyen hatalmas terület minőségét. Az életpályamodell egyik serpenyőjében tehát a garantált bér és előmenetel, a másikban pedig az ellenőrzött minőség foglal majd helyet a kormánypárt szándéka szerint.
A Pedagógusok Demokratikus Szövetségének javaslata megvalósulására – miszerint a korábban elvett tizenharmadik havi fizetés épüljön be a következő tizenkét hónap tanári fizetésébe – idén szeptembertől nem lát reális esélyt Pokorni. „A mostani tanévkezdést még a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány által megadott költségvetés szűkössége határozza meg. Egyébként szívemből egyetértek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével, és szurkolok, hogy ez a javaslatuk valamikor megvalósuljon” – nyilatkozta a Fidesz oktatáspolitikusa a Duna Televízióban.
(dunatv.hu)
Szijjártó Péter
Hungary FM: It's Time for Change in Brussels, for Patriots to Finally Replace the Likes of Von der Leyen!
