Az adatvédelmi biztos, Jóri András a testület honlapján olvasható dokumentumban egyebek mellett azzal indokolja a névváltoztatást, hogy véleménye szerint a korrupcióellenes harchoz elengedhetetlen az adatnyilvánosság témájának hangsúlyozása, valamint bővíteni kell az adatnyilvánossággal kapcsolatos hatásköröket is.
Jóri úgy véli, hogy az intézmény függetlenségét erősíteni kell, mert egyes szervezeti és költségvetési részletszabályok jelenleg sértik a függetlenséggel kapcsolatos európai uniós normákat. Szerinte az információs biztosnak az adatvédelem és az adatnyilvánosság terén is hatékony hatósági eszközrendszerrel kell rendelkeznie.
Fenntarthatóság és átláthatóság
Az eseti bizottság honlapján olvasható javaslatok között első alapelvként a fenntarthatóságot nevezik meg, amelyet az alkotmányban is rögzítenének. Ehhez kapcsolódóan tárgyalják az adósságszabályt is. Így az alaptörvény azt is rögzítené, hogy a nominális államadósság növekedése középtávon nem haladhatja meg az inflációt, valamint a fenntarthatóságot biztosító költségvetési szabályokat olyan törvény tartalmazná, amelyet kétharmados többséggel kell elfogadnia a parlamentnek.
A szöveg úgy fogalmaz, hogy a reáladósság-szabálynak középtávon kell érvényesülnie, ezért javasolják, hogy az alkotmány mondja ki: a kormánynak feladata, hogy középtávú költségvetési tervet készítsen, a költségvetési javaslatnak pedig illenie kell ebbe a tervbe. A jogszabályok elkészítése kapcsán azt javasolják, hogy az előterjesztőnek kötelessége legyen bemutatni azok várható költségvetési hatását.
Az átláthatóságot külön tárgyalja a javaslat, amelynek alkotói szerint az alkotmánynak külön kellene tartalmaznia a közpénzekkel való gazdálkodás és a közszektor átláthatóságának elvét. Egyúttal az alkotmányban rögzítenék a közszektor fogalmát is. A törvény kimondaná azt is, hogy a közszektor által kezelt közvagyon és közpénzek rendeltetése a közérdek szolgálata. Az Országgyűlés törvényben rendelkezne a közvagyonról.
A Költségvetési Tanács az alkotmányba emelné azt is, hogy az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia a költségvetésről és a zárszámadásról. Egyúttal ide kerülne az is, hogy a költségvetési és zárszámadási törvényjavaslatot a kormány készíti el. Az alkotmány rendelkezne arról, hogy amikor a parlament elfogadja a költségvetési törvényt, azzal felhatalmazza a kormányt a belső tételnek minősülő költségvetési bevételek beszedésére, illetve a kiadások teljesítésére. A költségvetés végrehajtása az úgynevezett külső tételek esetében a szaktörvény elfogadásával és külső tétellé minősítésével valósulna meg. A zárszámadás pedig felmenti a kormányt a költségvetés végrehajtásának kötelezettsége alól.
Határidőhöz kötnék a költségvetés benyújtásának idejét is, a szöveg szeptember 30-át említi példaként. Az Országgyűlés ezt követően december 31-ig döntene az elfogadásról. Abban az esetben, ha a parlament nem fogadná el a költségvetést január 1-jéig, azt javasolják, hogy az alkotmány mondja ki, a kormány jogosult a költségvetést megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére. Egyúttal a kabinetnek joga lenne az előző évi kiadási előirányzatokon belül – az előző évi költségvetési törvényben meghatározott belső tételek egyenlegkövetelményének figyelembe vételével – a kiadások időarányos teljesítésére.
A köztársasági elnöknek pedig kötelessége lenne március 31-ig feloszlatni az Országgyűlést. Akkor kellene pótköltségvetést benyújtani, ha a költségvetési törvény tervezésénél figyelembe vett, a bruttó hazai össztermék bizonyos százalékánál, például 0,2 százaléknál nagyobb mértékben csökken a várható elsődleges többlet a jóváhagyotthoz képest, és az egyenlegromlás nem magángazdasági vagy demográfiai okok miatt következik be. Egyúttal betennék az alkotmányba, hogy a költségvetési szabályrendszer szerint egyszer már meghatározott egyenlegcélok módosítása pótköltségvetésnek minősül.
A Költségvetési Tanács szerint az alkotmánynak arról is szólnia kellene, hogy a költségvetés elfogadásával az Országgyűlés dönt a belső tételek előző évi költségvetésben meghatározott belső egyenlegcélnak megfelelő, a célszámon belüli felosztásáról, és jóváhagyja a külső tételekre vonatkozó kalkulációkat. Hozzáteszik, hogy a költségvetési törvény és a zárszámadás nem rendelkezhet más törvények módosításáról, nem lehetnek azokkal ellentétesek, alkalmazásukat nem korlátozhatják és nem terjeszthetik ki.
A költségvetési törvényben pedig nem lehetne felhatalmazást adni a kormánynak a tételek közötti átcsoportosításra. Végül azt kérik, hogy az alkotmány rendelkezzen a Költségvetési Tanácsról úgy, hogy az külön törvényben meghatározott módon őrködjön az átláthatóság és fenntarthatóság felett.
Az alkotmány-előkészítő bizottság civil szervezetektől is várja a javaslatokat
Az alkotmánybírók a parlamenti bizottság honlapján olvasható javaslataikban emellett megfontolandónak nevezik az általános indítványozási lehetőség korlátozását, azzal a feltétellel, hogy az alkotmányban biztosított jogaik megsértését állítók számára továbbra is biztosítani kell az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét.
A taláros testület tagjai szerint az új alkotmánynak kötelezővé kellene tennie egyes nemzetközi szerződések előzetes kontrollját. Kiemelik: az alapjogok még teljesebb érvényesülését segítené a német modellnek megfelelő „valódi” alkotmányjogi panasz bevezetése. Utóbbi alapján az Ab alkotmányossági szempontból vizsgálhatná a bíróságok határozatait, amihez a testület szerint szükség lehet az alkotmányjogi panasz fogalmának alkotmányon belüli tisztázására is. Az Ab azt is szeretné elérni, hogy külön törvény határozza meg a köztársasági elnök Alkotmánybíróság általi felelősségre vonásának részletes szabályait.
Az Alkotmánybíróság a fenti változtatások mellett azt is indokoltnak tartja, hogy hatásköre továbbra is kiterjedjen a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására. Az alkotmány-előkészítő bizottság több állami intézménytől, illetve civil szervezettől vár javaslatokat az új alaptörvény megalkotásához. A testület által felkértek között található többek között a köztársasági elnök, a miniszterelnök, továbbá a Legfelsőbb Bíróság, valamint a Magyar Nemzeti Bank, a Költségvetési Tanács és a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a legfőbb ügyész, illetve az állampolgári jogok biztosa.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
