Martonyi: Csínján kell bánni a nagyon határozott ígéretekkel

Aggodalomra nincs ok, de lebecsülni sem szabad a terrorveszélyt – nyilatkozta Martonyi János külügyminiszter a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este. A külügyi tárca vezetője szerint Amerika érdeklődését és figyelmét továbbra is fenn kell tartani Közép-Európa és a Nyugat-Balkán iránt. Magyarország jövő év eleji uniós elnöksége során kiemelt vonulat lesz az unió keleti partnerség koncepciója, akárcsak a törekvés, hogy Horvátország a magyar elnökség alatt írhassa alá a csatlakozási szerződést az Európai Unióval.

Nincs ok különösebb aggodalomra vagy nyugtalanságra az Európára leselkedő fokozott terrorveszélyről szóló hírek nyomán – nyilatkozta Martonyi János külügyminiszter a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este. Azt javaslom, hogy őrizzük meg a nyugalmunkat, a pánikkeltés sosem használ – mondta a politikus, hozzátéve: a szakértők szerint az elmúlt években csökkent a ténylegesen bekövetkezett terrorcselekmények száma, ám ettől még a veszély lehetőségét nem kell lebecsülni, a terrorizmus elleni harc fontos feladata minden országnak.

Az amerikai külügyminiszter első helyettesének közelmúltbeli budapesti látogatása kapcsán Martonyi János azt mondta: az USA ezzel kifejezte, hogy különlegesen érdeklődik Közép-Európa, ezen belül Magyarország iránt.

Magyarország számára a legfontosabb az, hogy Amerika jelen maradjon Európában, Közép-Európát fontosnak tartsa – reagált a Közbeszéd felvetésére Martonyi. Voltak olyan idők, amikor úgy éreztük jó néhányan itt, Közép-Európában, hogy az amerikai érdeklődés Közép-Európa irányában mintha gyengült volna – mondta a külügyi tárcavezető. Martonyi megjegyezte: világos, hogy már nem vagyunk olyan fontosak, mint voltunk 1989–90-ben, de ettől függetlenül ez egy fontos, feljövőben lévő régió. Másfelől a Nyugat-Balkánon – Bosznia-Hercegovina és Koszovó kapcsán – az elsődleges felelősség Európáé, ugyanakkor az Egyesült Államok jelenléte is nélkülözhetetlen.

Kiemelten fontos a keleti partnerség

Magyarország jövő évi uniós elnöksége során kiemelt szerepet kap majd az unió keleti partnerség programja, amelynek lényege, hogy hat, az unió szomszédságában található ország közelebb kerüljön az európai integrációhoz – derült ki az interjúból. A feladatok sokrétűek lesznek: a kereskedelemtől a vízumpolitikán, az intézményépítésen át a bizonyos fokú jogharmonizációig – mondta Martonyi. Magyarországon vélhetően jövő májusban egy keleti partnerségi csúcstalálkozó is lesz – tudtuk meg. Az Egyesült Államok ehhez úgy kapcsolódik, hogy ezt a politikát ők is teljes mértékben támogatják, mivel nekik is érdekük, hogy az EU ezt a kisugárzó politikát keleti irányban is betöltse – szögezte le a külügyminiszter.

A magyar elnökségre vonatkozóan azonban csínján kell bánni a nagyon határozott és nagyon konkrét ígéretekkel, mivel ezek beváltása nem csak tőlünk függ – figyelmeztetett Martonyi. Az Európai Unióban minden bonyolult, minden nehéz; huszonhét tagállamról van szó, egy bonyolult intézményrendszerről – tette hozzá. Példaként említette: a magyar törekvés az, hogy a horvát uniós csatlakozási tárgyalások 2011 első felében, még a magyar elnökség alatt befejeződjenek.

A legjobban azt szeretnénk, hogy még júniusban, valahol Magyarországon aláírjuk. De ez egyáltalán nem biztos, mert nem csak rajtunk múlik, meg tudjuk-e csinálni – mondta Martonyi. A külügyi tárcavezető szerint uniós elnökségünk megítélése attól függ majd, hogy milyen mértékben tudjuk a dolgokat előre vinni az integrációban, például elfogadnak-e olyan jogszabályokat, amelyek előkészítése már régóta folyik, amit már mindenki szeretne régen lezárni. A magyar miniszterek a saját tanácsukban elnökölni fognak, akárcsak alacsonyabb szinteken, például a munkabizottságokban is magyar elnök lesz, és nekik kell a kompromisszumot megteremteni a sok, olykor szélsőséges álláspont között. Ez nagyon komoly, nehéz, szakmai és politikai feladat – nyilatkozta Martonyi.

(Duna Tv)