Simai Mihály, a Világgazdasági Kutatóintézet (VKI) professzora elmondta, hogy a kormányzatokra a bizalmi, képességi és hitelességi válság a jellemző. Az akadémikus külön szólt a foglalkoztatottsági és az adósságválságról is. „Válságban van az állam, mint szociálpolitikai tényező” – idézte XVI. Benedek pápát az előadó. A világ átalakulóban van egy többpólusú rendszer felé, ami a korábban felsorolt válságok mellé egy politikai szintet is beemel – hangsúlyozta Simai.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a világ a nagy válságot követően egy sajátos „fürdőkád” helyzetbe került, amely azt jelenti, hogy lezuhant a mélybe, alacsony növekedést produkál, egyeseket elnyelhet a lefolyó, és csak nagyon sokára jöhet el a lendületes bővülés. „Döntő kérdés, hogy a következő hónapokban mennyire alakítanak ki az államok jó politikát.”
Rendkívüli kockázatok
Inotai András, a VKI munkatársa rámutatott arra, hogy a világban jóval nagyobb pénzek forognak, mint amennyi valós termelés áll mögötte. Ez a helyzet rendkívüli kockázatokat rejt, és csak közösen lehet ezt megoldani – tette hozzá. Az államadósságokról elmondta, hogy azok növekedése egyelőre tovább folytatódik.
„Sehol nem látom azt az áttörést, hogy valamely fejlett országban két százaléknál nagyobb növekedés lehetne elérni.” Inotai úgy látja, hogy kétszázalékosnál kisebb növekedés esetén nem bővül a munkaerőpiac. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy nem lehet kiút a mostani válságból a társadalmak bezárkózása, mert erre a globalizált világban nincs lehetőség.
Kilépés előtt áll Görögország?
Az adósságkezelés egyelőre napirenden marad a következő években is – hangsúlyozta Rácz Margit. A kutatási igazgató szerint 2012-ben az eurózónában vagy nulla növekedés, vagy zsugorodás lesz. „Az a szabályozás, ami 2008-tól 2011-ig tartott az eurózónában, nem volt képes kezelni a krízist.” A németkérdés ismét megjelent az unióban, mivel a tagállamok azt remélték, hogy a hozzájuk kötött eurókötvények révén megoldható a probléma – hangsúlyozta Rácz.
Ebben a helyzetben egyre nagyobb a lehetősége Görögország kilépésének az eurózónából. Olaszország kapcsán a szakértő kijelentette, hogy szigorú közpénzügyi szabályozás ott sincsen, „mindenképpen gatyába kell rázni őket”, mert bedőlésük nagyon rossz helyzetet teremtene. Rácz úgy látja, az „Európai Egyesült Államok” létrehozása megléphető, de nem 17 eurózóna-taggal, hanem csak egy maggal. Az adósságot a piacról Európában csak öt „AAA”-s besorolással rendelkező ország tudja finanszírozni, a többiek erre aligha képesek – jelezte a kutató az MTI tudósítása szerint.
Rácz úgy látja, az EU magországainak közös fiskális politikát, így pénzügyminisztériumot kell létrehozniuk, s emellett a ballasztokat, ilyen Görögország, sajnos „ki kell dobni az euró hajójából, mert a görögök adófizetési hajlandóságát nem lehet megváltoztatni„.
