Az eddigi számítások szerint több száz millió forintba kerülne a XXII. kerületben található Hárosi-öböl kotrása, ezért nem mindegy, hogy végül ki végzi el a munkát, kinek kell vállalnia azért a felelősséget, hogy az öböl eliszaposodott.
A szakmai vélemények döntő része szerint a problémát a Deák Ferenc híd (M0-s híd) építésekor elvégzett partfeltöltések okozzák, amelyek limányok (visszaforgó örvények) kialakulását eredményezték, folyamatos lerakódásokat okozva az öböl torkolatánál.
A hídépítő beruházást az állam végezte el, az ottani terület vagyonkezelője a szintén állami Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, illetve a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, miközben az öböl és a Duna találkozásánál lévő terület is állami tulajdon. Az állami, illetve a kormányzati szereplők viszont arra hivatkoznak, hogy önállóan nem hozhatnak döntést a kotrásról és annak finanszírozásáról, mert a Hárosi-öböl a kerületi önkormányzat tulajdona.
Karsay Ferenc polgármester lapunknak megerősítette: az általuk begyűjtött adatok, dokumentumok, például légi felvételek, térképek alapján jól látszik, hogy melyik terület kinek a tulajdona a Hárosi-öbölnél, és hol alakult ki zátony, hordaléklerakódás. A lerakódási terület pedig az állam tulajdonában, illetve a vízügyi igazgatóság és a nemzeti park kezelésében van. Az önkormányzat olyan összehasonlítható felvételekkel is rendelkezik, amelyek azt igazolják, hogy miként folyt a Duna vize a Deák Ferenc híd építése előtt az öböl környékén, és ez hogyan változott meg a későbbiekben. Ebből is kimutatható, hogy a hídépítés során elvégzett jelentős feltöltések okozzák a gondot, az így kialakult limányok miatt rakódik le több iszap az öböl bejáratánál.
Kotrás hiányában azonban nem cserélődik a víz az öbölben, ami algásodást, súlyos oxigénhiányt, így a halak tömeges pusztulását eredményezheti, ez pedig felborítja a szigorúan védett Háros-sziget ökoszisztémáját is.
A kotrás a becslések szerint 200–500 millió forintba is kerülhet, amit a felelősnek, vagyis az államnak kellene elvégeznie.
Több levelet is írtunk az illetékes állami szerveknek, az Energiaügyi Minisztériumnak, az Agrárminisztériumnak, legutóbb pedig már a Miniszterelnökséghez fordultunk az ügyben
– mondta el lapunknak a polgármester. – Az első két levelet Németh Zsolt országgyűlési képviselő és én írtam alá, az utolsót pedig Kocsondi Márk önkormányzati képviselő is. Általában kitérő válaszokat kaptunk, illetve arra hivatkoztak, hogy nem hozhatnak döntést, mert az öbölnek nem ők a tulajdonosai. Ezért azt fontolgatjuk, hogy ha nem történik előrelépés, feljelentést teszünk ismeretlen tettes ellen természetkárosításért. Bízunk azonban abban, hogy a kormány felismeri az ügy jelentőségét. A gondokat egyébként elsőként Esze Tamás önkormányzati képviselő jelezte, de az ügy rendezésébe bekapcsolódtak Pajin Bálint és Komjáthi Imre szocialista képviselők és Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője is. A politikusok szakértőket kértek fel arra, hogy megállapítsák, miként lehetne elvégezni a kotrást, és ki okozta a jelenlegi helyzetet, illetve szintén levelekkel, kérésekkel fordultak az érintett minisztériumokhoz.
Borítókép: A Hárosi-öböl torkolata teljesen elzáródott (Fotó: Budafoktétény.hu)
