Több mint fél éven keresztül vizsgáltuk a Malév privatizációját, ezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szocialista kormányok olyan kényszerpályára állították a Malévot, amelyből nincs kiút – kezdte csütörtöki sajtótájékoztatóját Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos. A privatizáció és a visszaállamosítás, illetve a források kezelése oda vezetett, hogy ma szinte menthetetlen helyzetben van a légitársaság – tette hozzá. Az Európai Bizottság 2012. január elején hozott döntése ezt alátámasztja. A döntés szerint a 2007-ben és 2010-ben nyújtott állami támogatás szabálytalan volt. A dotáció összege 70-100 milliárd forint között van, azt a magyar államnak vagy a Malévnak kell visszafizetnie.
A kormánybiztos a vizsgálat alapján kijelentette: a Bajnai- és a Gyurcsány-kormány szándékosan szegte meg az uniós irányelveket. – Semmilyen magánforrás nem járulhat hozzá a szerkezetátalakításhoz, a 2007-es értékesítést viszont ilyen forrásokból finanszírozták. Ezzel Veres János pénzügyminiszternek is tisztában kellett lennie, és ugyanez a megállapítás igaz a tárcát később átvevő Oszkó Péterre. A jog nem ismerése senkit sem mentesít a felelősség alól – húzta alá Budai.
Strómanok érkeztek
Felsorolta azt is, hogy 2007-ben a Malév hitelállománya milyen tételekből állt össze. – 76 millió eurós hitel a Magyar Fejlesztési Banktól, 9,5 millió euró a K&H Banktól és 37 millió euró az Európai Központi Banktól. A szerződésben előírt működés biztosításához szükséges azonnali tőkejuttatások nem zajlottak le. A pályázaton győztes Airbridge Zrt. így pedig semmi másnak nem tekinthető, mint strómancégnek, 200 milliós forintos alaptőkével.
Budai kifejtette: a többségi tulajdonos Borisz Abramovics finanszírozta a költségek egy részét a Virgin-szigetekre bejelentett offshore cégén keresztül. A privatizációs szerződéseket úgy kötötték meg, hogy a Malév és a magyar állam járjon a legrosszabbul. A cél az volt, hogy az orosz banktól felvett 102 millió eurós hitelt a pénzintézet az állami garancián keresztül be tudja váltani. A Malév ezzel gyakorlatilag önmagát finanszírozta meg a hitelfelvételkor. Az elmúlt 20 évben a magyar államra nézve ennél kártékonyabb szerződést nem kötöttek – hangsúlyozta az elszámoltatási biztos.
Nincs tovább?
„A Malév a működőképessége határára érkezett. A tulajdonosi cél egyértelműen az volt, hogy az orosz bank többségi tulajdonossá váljon az állami garanciavállaláson keresztül. A pénzintézet nem kívánta tovább finanszírozni a társaságot, ezért volt szükség a 2010-es visszavásárlásra. Ekkor született az a döntés, hogy az állam 95 százalékot visszavesz, 5 százalékot pedig a banknál hagy. Utóbbi a szerződés nyomán továbbra is többségi döntéseket hozhatott. Így tehát kijelenthető: az állam ismételten előnytelen szerződést kötött, a Malév még nehezebb helyzetbe került. Ha azt mondom, hogy az Orbán-kormány a 22-es csapdájába került, akkor nem járok messze a valóságtól” – mondta Budai, majd hozzátette: jelen pillanatban állami támogatás nem adható a Malévnak, szakmai befektető pedig nem jelentkezik, mivel a kisebbségi tulajdonos orosz bank minden döntést meg tud vétózni.
Az általunk elvégzett, több ezer oldalt felölelő vizsgálat során kiderült: a Malév működőképessége veszélybe került, a sorsa megpecsételődött. A szándékos károkozás miatt 2011 decemberében és idén januárban hűtlen kezelés és csalás miatt tettem meg a feljelentéseket. Az ügyészség nyomoz az ügyben – zárta Budai Gyula.
