A pártszavazást kezdeményező Baranya, Somogy és Tolna megyei választmányok levelükben hangsúlyozzák, hogy lépésükkel a párt nyilvánosság előtti megjelenéséért felelős politikusokat akarják tehermentesíteni „az őket balról/jobbról érő támadások kereszttüzében”.
Nem kell nekik az MSZP és a Gyurcsány-párt
Állásfoglalási javaslatukban emlékeztetnek arra, hogy az LMP az alapító nyilatkozatában megfogalmazott értékeknek megfelelően „kormányképes politikai pólus kialakításával kíván választ adni az elmúlt 21 évben kialakult társadalmi, gazdasági, környezeti válságra”. Hangsúlyozzák, hogy a kialakult politikai közeg, a jelenleg regnáló politikai elit leváltása a céljuk, „így ebben nem lehetnek szövetségeseink a rendszer részét képező politikai erők, mint például a Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció, vagy ezekből esetlegesen kialakuló további szervezetek”.
Szavaik szerint az Orbán-kabinet leváltásának nem lehet elfogadható eszköze és módja egy olyan szövetség, amely a hatalomba visszasegítené a „jelenlegi kormány kétharmados győzelmét előidéző úgynevezett baloldali erőket, vagy azok közvetlen szövetségeseit”. Emiatt azt is javasolják, hogy csak és kizárólag olyan civil és politikai szerveződésekkel lépjenek választási, politikai szövetségre, amelyek ezt a feltételt önmagukra is érvényesnek tartják.
Közös döntés
Kitérnek arra is, hogy habár a pártszavazás szerintük is csak informális aktus, „ugyanakkor a nyílt, őszinte részvétel lehetőségének megteremtésével nagy legitimitású döntés meghozatalának eddig méltatlanul mellőzött eszköze lehet”. Ezért arra kérik minden tagtársukat, hogy vegyen részt a közös döntésben. Elképzeléseik szerint az eredmény így már a párt január 28-29-én tartandó kongresszusára megszülethet, és azt az ülésen a kongresszusi küldöttek a szavazatukkal képviselhetik majd a formális döntések meghozatalakor.
A párt alapszabálya valóban nem nevesíti a pártszavazást mint intézményt, de az LMP bázisdemokratikus alapokon működik, ezért alapelveikkel összhangban áll, hogy bármely párttag kezdeményezhessen egy ilyen vagy hasonló politikai folyamatot – mondta a levélre reagálva az MTI megkeresésére Szél Bernadett. Az LMP országos választmányának szóvivője hangsúlyozta, hogy döntést viszont csak az országos politikai tanács, az országos választmány vagy pártkongresszus hozhat.
Jelzés
Hozzátette: a levelet egy, a tagság irányából érkező jelzésként értékelik, amivel a pártvezetésnek foglalkoznia kell, így az valószínűleg már a szerda délutáni országos választmányi ülésen is szerepelni fog témaként. Miután az alapszabály nem nevesíti a pártszavazást, ezért a választmánynak várhatóan arról is határoznia kell, hogy a kezdeményezés melyik döntéshozó szervhez tartozik.
Szél Bernadett az MTI kérdésére azt mondta, hogy a január végi kongresszuson a párt stratégiájának meghatározása lesz az egyik napirendi pont, és ezen belül szerepelni fog a többi párthoz való viszony. Egyúttal emlékeztetett az országos politikai tanács érvényben lévő döntésére is, amelyik kimondja, hogy az LMP önálló pólusképző erőként kíván jelen lenni a magyar politikai életben. „Nem kívánunk sem az MSZP oldalkocsija lenni, sem más politikai erőkhöz csatlakozni” – mondta.
Gyurcsány megállapodna
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, aki korábban többször is nyíltan elutasította az MSZP-vel való összefogást, múlt hét szombaton mondott le. Másnap, a DK konferenciáján Gyurcsány Ferenc elnök egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az LMP még nem döntötte el, milyen mélységű együttműködésben hajlandó részt venni, a DK-nak viszont törekednie kell a megegyezésre azokkal, akiket az ökopárt a vezetőjévé választ.
A szocialista Kovács László egy hétfői sajtótájékoztatón válaszolt úgy egy kérdésre: lehetségesnek és egyben szükségesnek is tartja, hogy az MSZP és az LMP együttműködjön egymással és más demokratikus pártokkal, szervezetekkel, és így közös jelölteket állítsanak a következő választásokon.
