Az MSZP építkezésének számokra lefordított eredménye, hogy tíz képviselő elhagyta a frakciót, a 31 ezres tagságból pedig 1500-an hozták meg a döntést: ott hagyják a pártot. Az biztos, hogy Gyurcsány és sleppjének kiválása rányomta bélyegét 2011-re – legalábbis a szocialista berkekben. Van olyan MSZP-s, aki szerint a pártvezetés stratégiai hibát követett el, amikor nem lépett fel korábban a volt miniszterelnökkel szemben.
Belső ellenállás
Annak ellenére, hogy Gyurcsány azt hangsúlyozta, nem akar új pártot – csak az MSZP-t megújítani –, 2010 októberében megalakult az MSZP Demokratikus Koalíció Platformja (DKP), amelynek már a bejegyzése is erős belső ellenállásba ütközött. A DKP-sok a kezdetektől különutas politikát folytattak, és az MSZP elnökségének tájékoztatása nélkül kezdtek akciókba.
Nyilvános üzenet
Az első és egyben a legerősebb nyilvános üzenetet egyébként Puch László pártigazgatótól kapta Gyurcsány közvetlenül azelőtt, hogy a volt kormányfő évértékelő beszédet tartott volna. A volt pártpénztárnok februári, Figyelőnek adott interjújában felszólította politikustársát, hogy hagyja el az MSZP-t és alapítsa meg saját liberális–demokrata pártját. Gyurcsány válasza akkor még az volt, hogy nem érdekelt a pártszakadásban.
Mesterházy koncentrált
Mesterházy Attila elnök közben igyekezett az ellenzéki feladatokra is koncentrálni, és az új alaptörvény elleni tiltakozásképp kivonultak a parlamentből, amikor ott az alkotmányról folyt a vita. A szocialista frakció tagjai részországgyűléseket tartottak Kazincbarcikán, Szegeden és Győrben. Ezektől függetlenül az év első hónapjaiban a párt hatékonyabb teljesítményre volt képes nemzetközi vonalon, mint belföldön, köszönhetően annak, hogy a pártelnök rendszeresen tájékoztatja a Magyarországra akkreditált diplomáciai testületek vezetőit, az MSZP pedig rendszeresen készít háttéranyagokat és elemzéseket a számukra.
A szocialisták is kibuktak
Gyurcsány bejelentette, hogy országos pártszavazást kezdeményez a vezető tisztségviselők közvetlen választásáért, a szigorúbb vagyonnyilatkozat-tételi szabályok bevezetéséért, a párt átláthatóbb gazdálkodásáért és a pártvezetők funkcióhalmozása ellen. A szocialisták körül felpörögtek az események, ez volt április. A bejelentést egyébként több irányból is bírálták maguk a szocialista politikusok is.
Azt hitte, van ideje
Gyurcsány májusban beszélt először arról, hogy a Magyar Demokratikus Charta modelljét alapul véve elképzelhetőnek tartja egy új párt létrehozását, bár elsődleges szándéka továbbra is az MSZP megújítása – azt gondolta, 2012 közepéig-végéig még van ideje. Ehhez képest a Magyar Nemzet május 11-én megírta, hogy bírósági bejegyzés alatt áll a Demokrata Párt, amelynek februári alakuló közgyűlésén két forgatókönyvet vázoltak fel: a Demokrata Párt a jövőben vagy a Magyar Szocialista Párttal egyesülne névadóként, vagy az MSZP-ből kiváló politikusoknak adna otthont. Az új párt létrehozásáról Gyurcsány is tudott, jött a közel kilencórásra sikeredett frakcióülés. Tudni kell, hogy ezen a szocialista képviselőcsoport nagy többsége is a volt miniszterelnök ellen fordult. Többen már ekkor távozásra szólították fel. Ezt követően Puch László is megmagyarázta, hogy szerinte mi lehet Gyurcsány lépéseinek a hátterében: „Gyurcsány úgy kalkulált, minél rosszabb állapotba kerül az MSZP, annál nagyobb esély nyílik előtte a párt elfoglalására.” A pártigazgató a Gyurcsány-éráról elmondta: „Nem kenhető el, hogy 2004-től, de legkésőbb 2006-tól csapnivalóan politizáltunk; ennek tudható be a 2010-es katasztrofális vereségünk.”
Modern szociáldemokrata hitvallás
Június közepére egy rendkívüli kongresszust is összehívtak az MSZP-ben, amely előtt Gyurcsány is megfogalmazta elvárásait. A politikus azt szerette volna, ha itt kimondják, hogy a szocialisták büszkék „a Horn-kormány Bokros Lajos fémjelezte stabilizációs politikájára, a második Gyurcsány-kormány és a Bajnai-kormány reformtörekvéseire”. A DKP szorgalmazta egy modern szociáldemokrata hitvallás megfogalmazását is egy „magas színvonalú erkölcsösségre” építve. Konstruktív ötletek Szanyi Tibortól is érkeztek, elsősorban a hitelesség témakörében.
Gyurcsány vádolt
A párt legfelsőbb döntéshozó testületének tanácskozása nem volt sajtónyilvános, ott mindenesetre arra szólították fel Gyurcsányékat, hogy álljanak el a pártszavazási kezdeményezésüktől. A volt miniszterelnök nemes egyszerűséggel szószegéssel vádolta meg a pártvezetést, és jelezte, végigviszik elképzelésüket, azért is, mert – miként fogalmazott – „a mai napig nem tudjuk hitelt érdemlően, hogy hány tagja van a pártnak”.
Jöttek az ötletek
Novemberre hirdették meg az MSZP alapszabály-módosító kongresszusát, Gyurcsányék viszont már szeptemberben előálltak legújabb ötletükkel, ami végül a pártból való távozásukhoz vezetett. A DKP azt kezdeményezte, hogy az 58 tagú parlamenti frakcióból a két egyéni képviselőn, Tóth Józsefen és Szanyi Tiboron kívül mondjon le mandátumáról az összes, területi és országos listán bejutott képviselő, s őket a tagság erősítse meg vagy váltsa le. Az október 23-i (ekkor ünnepli a Demokratikus Koalíció a születésnapját) szakadás előtt heteken keresztül folytak a találgatások, hogy megvan-e Gyurcsányéknak a frakcióalakításhoz szükséges tíz képviselőjük, mígnem Mesterházy javaslatára a szocialista politikusoknak hűségnyilatkozatot kellett tenniük. Ezt a volt miniszterelnök is aláírta, hozzátéve, hogy nyilatkozata csak az adott pillanatra vonatkozott, és elképzelhető, hogy másnap elhagyja az MSZP-t.
Lépjenek vissza egyet
Gyurcsány távozása ellenére a szocialisták azért megtartották alapszabály-módosító kongresszusukat, ahol a párt belső életét nagy reformokkal újraszabályozták. Mesterházy Attila a rendezvényen arra kérte az MSZP-t a nyilvánosság előtt évek óta képviselő idősebb generáció tagjait, hogy lépjenek vissza egyet, és engedjenek teret a fiataloknak. Az év vége felé a nemzetközi nyomás alá helyezett kormány belső bírálatával voltak elfoglalva a szocialisták is, akik – az utolsó pillanatokban rácsatlakozva az LMP láncos demonstrációjára – még elvitették magukat a Gyorskocsi utcába. Bejött, amit Gyurcsány akart: ismét bekerült a nagy külföldi hírcsatornák vezető híre közé.
A teljes cikket a Magyar Nemzet 2012. január 3-i számában olvashatják.
