Klubrádió: Bolgár úr 2009-ben még másképp gondolta

Bolgár György, a Klubrádió „sztárja” 2009 ősszén még arról beszélt műsorában a frekvenciapályázatokat illetően, hogy „aki a legtöbbet ajánlja, és a legjobb feltételeket, azét fogjuk elfogadni”. Mint ismert, a Klubrádió azért vesztette el a 95.3 MHz-es frekvenciát, mivel nyolcmillió forinttal kevesebbet ajánlott, mint a nyertes.

„Nem lehet azt mondani, hogy Danubius és Sláger, illetve a tulajdonosok jól csinálták. Ezért örökre az övék. Nem! Ki van írva, hogy ennyi évre kapják meg, és utána egy pályázatot hirdetünk. Aki a legtöbbet ajánlja és a legjobb feltételeket. Azét fogjuk elfogadni” – ezt Bolgár György még 2009. október 28-án a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában mondta a Danubius és a Sláger Rádió frekvenciáját érintő döntések kapcsán.

Mint ismert, Kiricsi Karola, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság médiatanácsának szóvivője kedden arról beszélt az m1 Ma reggel című műsorában, hogy ha a Klubrádió nyolcmillió forinttal többet ajánlott volna, akkor ma az övé lenne a 95.3 MHz-es frekvencia. Kiricsi közölte: a rádió az 53 millió forintos, minimális éves díjajánlaton felül egy jelképesnek mondható pluszvállalást tett pályázatában, 0,4 százalékot vállalt a minimálár felett. Ehhez képest a nyertes plusz 40 százalékot ajánlott, vagyis csaknem százszorosát, mint a Klubrádió – közölte a szóvivő.

Kroes nagyon aggódik

Neelie Kroes, a digitális és médiaügyekkel foglalkozó EU-biztos, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke kedden találkozott Arató Andrással, a Klubrádió elnökével, és megígérte neki: továbbra is arra bátorítja a magyar kormányt, hogy „demokratikus módon cselekedjen”. Kroes szerint a Klubrádió számos politikai és gyakran bíráló hangvételű kommentárt közöl, és csak 2011-ben nyolc helyi frekvenciáját vesztette el. „Ezek a tények aggodalommal töltenek el a magyarországi médiaszabadságot és médiapluralizmust illetően” – mondta Kroes.

Az ügyben Nyakó Istvánnak is „meg kellett szólalnia”, aki szerint a Klubrádió „betiltását” a Fidesz megrendelésére „pártszolgálatosok” hajtották végre. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője erre úgy reagált, hogy „a külföldi és hazai nyomásgyakorlók„ nem kevesebbet kérnek, mint hogy a hatályos magyar törvények és a tisztességes gazdasági verseny szabályainak ellenében valaki csak azért, mert ők támogatják, előnyhöz juthasson. Ez az összes európai egyezménnyel, az európai értékekkel szemben áll – tette hozzá.

Tényleg nincs szólásszabadság?

Bolgár 2009-es kijelentése annak fényében is érdekesnek hat, hogy a január 22-i rádió melletti tüntetésen arról beszélt, hogy mindennapos veszélyben van Magyarországon a sajtószabadság. „Miután abba nem tudtak beleszólni, mit mondjunk, abba próbálnak beleszólni, hogy szólhatunk-e egyáltalán” – tette hozzá. Ugyanezen a rendezvényen Arató úgy vélekedett, a Klubrádió soha nem akart mást, mint tényeket és véleményeket közvetíteni. Mint mondta, már a fél világ látja, az amerikai külügyminisztertől kezdve az Európai Parlamenten át a demokratikus magyar közvéleményig, hogy ha nincs Klubrádió, nincs szólásszabadság.

A Klubrádió műsorszolgáltatási jogosultsága a budapesti 95.3 MHz-es frekvenciára 2011 februárjában járt le, azóta a rádió ideiglenes műsorszórási engedéllyel működik. A médiatanács a frekvenciát tavaly megpályáztatta; a december 20-ai döntés értelmében azt az Autórádió Kft. nyerte el. A Klubrádió a döntést jogi úton támadta meg, az eljárás folyamatban van.