Az államfő csütörtökön, országjárása kilencedik állomásának kezdetén, az egri városházán elmondott beszédében az Országgyűlés és a megyei önkormányzatok figyelmébe is azt ajánlotta, nem dőlhet hátra senki dölyfösen, hiszen minden elhangzott kisebbségi vélemény fontos, mert valószínűleg azok mögött is „jó szándékú, építő kritika” húzódik, amit a történelem később akár igazolhat is.
Schmitt Pál szerint országjárása lehetőséget kínál az őszinte beszédre, vagyis elmondható, hogy az országban „nem rózsás a helyzet”, de ebbe nem szabad belenyugodni. Az államfő úgy gondolja, a választott képviselők mindegyike jót akar és rendelkezik a helyzet megoldásához szükséges kellő hazaszeretettel, illetve lokálpatriotizmussal.
A köztársasági elnök külön kitért Tarnabod példájára, ahol véleménye szerint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkájának is köszönhetően már elterjedt a „nem adom fel hangulat”. Mint mondta, ennek az egész országban el kellene terjednie ahhoz, hogy érezhető legyen: a Magyarország EU-elnöksége alatt elfogadott romastratégia nem „lózung”, hanem olyan eltökélt szándék, amelynek eredményét látni lehet majd más településeken is.
Kiemelte: minden térségnek meg kell találnia saját kitörési pontjait, szerinte Heves megyében a turizmus lehet erre az egyik legkézenfekvőbb ágazat. A hallgatóság első sorában helyet foglaló borlovagokhoz fordulva megjegyezte azt is, őszintén megvallja, eddig nem sokat tett az egri bor lovagjaként, de utánajár, mit tehetne a jövőben.
Schmitt Pál előtt Eger polgármestere, illetve a közgyűlés frakcióinak tagjai is felszólaltak. Habis László kereszténydemokrata városvezető aláhúzta: munkájukkal az önkormányzat és a magánszféra együttműködését kívánják fejleszteni, így segítve a helyi gazdaság növekedését az általános nehézségek ellenére is.
Kritikát is tudott volna mondani a szocialista
Eger polgármestere elmondta, a város infrastruktúrájának fejlesztése érdekében például arra törekszik, hogy Eger is rendelkezhessen közvetlen autópálya-összeköttetéssel. Nagy Imre, az MSZP frakciójának tagja úgy fogalmazott, megtisztelő, mégis furcsa, anakronisztikus érzés egy „köztársaságától megfosztott ország köztársasági elnökét” fogadni a „feladataitól éppen megfosztott megyei közgyűlésben”. A szocialista politikus azt mondta, egy államfőnél senki sem tudja jobban kifejezni az „őszinte párbeszédet, a kiút a gondolatát”, majd úgy folytatta, tudna kritikát is mondani, de a vendégszeretet miatt ezt nem teszi. Schmitt Pál neki címzett válaszában külön kiemelte: az ország új alaptörvénye hosszú időkre biztosítja a demokráciát, az alapjogok betartását, illetve rögzíti azt is: Magyarország államformája köztársaság.
Dudás Róbert, a Jobbik frakcióvezetője azt mondta, csak erős önkormányzatok lehetnek egy erős ország alapjai, „nem pedig az Európai Unióból kiadott ukázok”. Szerinte azonban a kormánytöbbség ezzel szemben „megsemmisíti” a megyei önkormányzatokat azzal, hogy állami kézbe helyezi vagyonukat.
Az alapoktól indul az újjáépítés
A fideszes Martonné Adler Ildikó arról szólt, a kormány az alapoktól kezdi az ország újjáépítését, és olyan úton indult, amelyen olyan hazai és nemzetközi politikai erők akadályozzák, amelyek nem szeretnék Magyarország felemelkedését.
A köztársasági elnök a programját az Eszterházy Károly főiskolán folytatja, majd ellátogat a Dobó István Gimnáziumba, ahol az új alaptörvényről tart előadást a diákoknak.
Schmitt Pál délben egy kézműves sajtmanufaktúrát keres fel, ezután pedig a ZF Hungária gyárába veszi útját. Az államfő programja egy erdőteleki gyárlátogatással ér véget.
A köztársasági elnököt útjára most is elkíséri felesége, Schmittné Makray Katalin.
Plágiumgyanú
Schmitt arról is beszélt, hogy helyénvalónak tartja a Semmelweis Egyetem rektora által kezdeményezett vizsgálatot a személyét érintő plágiumvád ügyében.
