Budai Gyula az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta: azért tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányságon, mert álláspontja szerint a jogszabályokban meghatározott vagyonkezelői kötelezettségek megszegésével a privatizáció miatt akár milliárdos nagyságrendű vagyoni hátrány is érhette az államot.
Felidézte: az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. 2004 áprilisában – miután a Medgyessy-kormány tíz agrártársaság tőkeemeléssel történő privatizációjáról döntött – jóváhagyta a Komáromi Mg. Rt. állami tulajdonú részvénycsomagjának értékesítését, a részvényeket pedig meghívásos tárgyalás útján idegenítette el az ÁPV, miután azt két alkalommal is eredménytelenül kísérelte meg nyílt egyfordulós pályázati eljárásban.
Milliárdos vagyon
A 201 millió forintos vételár – folytatta – jelentősen elmaradt az aktualizált értékbecslésben meghatározott, mintegy 550 milliós értéktől, „nem beszélve az első kiírás idején érvényes, 1,2 milliárd forintra rúgó vagyonértékről”. Hozzátette, hogy a szakvélemény szerint a privatizált társaság több mint négymilliárd forint értékű eszközvagyonnal rendelkezett, amelyet a részvényekkel együtt megszerzett a vevő.
Hiányzó dokumentumok
A kormánybiztos megjegyezte, hogy az ügyben több olyan dokumentum is hiányzott az ÁPV jogutódja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. irattári állományából, amely az átvilágítás szempontjából jelentőséggel bírt volna, így például eredeti pályázati dokumentációk vagy a részvények értékének meghatározásával kapcsolatos iratok.
Draskovics engedélyezte
A pályázat harmadik körében alkalmazott meghívásos tárgyaláshoz a részvényesi jogokat gyakorló pénzügyminiszter külön engedélyére volt szükség – idézte fel Budai Gyula, emlékeztetve, hogy a pénzügyi tárca akkori vezetője, Draskovics Tibor úgy engedélyezte a tárgyalásos eljárást, hogy annak során a korábban megszabott szakmai követelményeknek kell teljesülniük.
Leisztinger megvette
„Az ÁPV ezzel tisztában volt, mégis a kormányhatározattól eltérően tíz év helyett három évre kötötte ki az adásvételi szerződésben az eladott részvények újabb elidegenítésére vonatkozó tilalmat, illetőleg a társaság tevékenységének fenntartására vonatkozó kötelezettséget” – fejtette ki, hozzáfűzve, hogy a vevő ki is használta a „lazább kötelem adta lehetőséget”, és rögtön a hároméves szerződéses kötelezettség lejártát követően, 2008-ban eladta részesedésének nagy részét az Arago Zrt.-nek. „Ez utóbbiról köztudott, hogy a szocialista kötődésű nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás cége” – írta.
Az elszámoltatási kormánybiztos kitért arra is, hogy a jövedelmek és szociális juttatások reálértékének fenntartását érintő kikötés sem teljesült, ami kötbérigényt alapoz meg.
Felmondási lehetőség
Figyelemmel arra, hogy a privatizált cég majdnem ötezer hektárnyi állami tulajdonú termőföldet haszonbérel, Budai Gyula – mint közölte – megkereste a termőföldek felett tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA) a haszonbérlői kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos vizsgálat elvégzése érdekében. Az NFA tájékoztatása szerint – idézte – a haszonbérlő társaság több földrészletet nem művel megfelelően, művelési kötelezettségét elhanyagolja, ráadásul a haszonbért illetően is nagy hátraléka van. „Mivel szélsőséges esetben ezen körülmények bármelyikének fennállása azonnali hatályú felmondási lehetőséget biztosít a haszonbérbe adónak, további vizsgálatot, a haszonbérlővel való egyeztetést és szükség esetén a megfelelő intézkedések megtételét javasoltam az NFA-nak” – zárta közleményét.
