Ülésről ülésre dönt az alapkamatról a jegybank, nincs csökkentési ciklus

Az első negyedéves GDP-adatokat csütörtökön ismerhetjük meg, Amerikából is ekkor érkeznek a számok. A hét legfontosabb eseménye a jegybank keddi kamatdöntő ülése lesz.

Itt van az MNB utolsó kamatdöntése: így zárja 2025-öt a magyar alapkamat Fotó: Cvetelina Diankova Forrás: Shutterstock

Márciusban az eurózóna inflációja az előző havi 1,9 százalékról 2,6 százalékra emelkedett, miközben havi alapon jelentős, 1,3 százalékos drágulást mértek. Az infláció gyorsulásában legnagyobb szerepe a már említett energiaár-növekedésnek van – mutatott rá a vezető közgazdász.

Februárban az eurózóna munkanélkülisége 6,2 százalékot tett ki, ami minimális változást jelent az előző havi 6,1 és az egy évvel korábbi 6,3 százalékhoz képest. Az egyes tagországok munkanélkülisége azonban igen eltérő képest mutat: a legmagasabb ráta Finnországot (10,4 százalék) és Spanyolországot (9,8 százalék) jellemezte, miközben Bulgáriában, Lengyelországban és Csehországban volt a legkisebb az állástalanság (egyaránt 3,2 százalék).

Az Egyesült Államok adataira szintén csütörtökön lesz érdemes figyelni: ekkor közlik az első negyedéves GDP első becslését, illetve a Fed által figyelt inflációs mutató márciusi értékét. A negyedik negyedévben az Egyesült Államok GDP-je gyengén alakult: negyedéves alapon évesítve mindössze 0,5 százalékkal bővült a harmadik negyedéves 4,4 százalék után, ez éves összevetésben 2,0 százalékos emelkedést jelent.

A személyes kiadások drágulásának üteme februárban az előző havi 2,5 százalékról 2,8 százalékra emelkedett – és ez még nem tartalmazza a Hormuzi-szoros lezárásának inflációs hatásait – emelte ki Regős Gábor.

Szerdán az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, csütörtökön pedig az Európai Központi Bank dönt irányadó kamatáról. Az alapkamat változtatására egyik esetben sem számítok – vélekedett –, hiszen az energiaárak növekedése nem tesz lehetővé lazítást (és ezt a piac sem várja), az inflációs folyamatok pedig egyelőre nem kényszerítik ki a szigorítást. Így az eurózóna betéti kamata maradhat két százalék, a Fed irányadó rátája pedig továbbra is a 3,5-3,75 százalékos sávban lehet. A döntéseket kísérő jegybanki kommunikáció persze befolyásolhatja a piaci mozgásokat.