1848 és Belgium kapcsolatáról esett szó

Belgium, a magyar 1848 példaképe, avagy száműzöttek otthona – Magyar szabadságharcosok Belgiumban címmel tartott előadást hétfő este Brüsszelben, a Balassi Intézetben Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

A belgiumi magyar nagykövetséghez tartozó kulturális intézet március 15-ei megemlékezésének keretében tartott előadáson az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kutatója felhívta a figyelmet arra, hogy Belgium és a szóban forgó események (beleértve a szabadságharc utáni ottani emigráció szerepét is) „nem egyszerűen apró mozzanatai két nép kapcsolatának, hanem olyan emberekről van szó, akiknek a választásai, döntései valamiképpen az egész magyar nemzet, a modern magyar sors választásaival függnek össze”.

Emlékeztetett arra, hogy a korabeli magyarországi elit példaként tekintett a XIX. század első felének belgiumi történéseire, különös tekintettel a liberális–katolikus unionizmusra, amelynek fő törekvése a szabadságjogok kivívása volt, és amelynek eredménye lett a független Belgium megteremtése 1830-ban. A szabadságharc leverése után pedig a magyar emigráció egyik fontos központja volt Belgium. Az emigránsok érdeme volt egyebek között az, hogy a magyar ügyet „nagypolitikai ügyként ébren tartották”, és hogy a XIX. század második felében Magyarországnak „elképesztően nagyszerű híre volt Európában”.

A hosszabb-rövidebb időt Belgiumban töltő 1848-as emigránsok közül Csorba László kiemelte Jósika Miklós és felesége, Podmaniczky Júlia, valamint Ludwig János, Horn Ede, Perczel Mór, Rónay Jácint, gróf Teleki László, Klapka György, továbbá a Kossuth családtagok szerepét. A főigazgató felhívta a figyelmet Kun Miklós Belgiumban élő nyugalmazott egyetemi tanár munkásságára, illetve e témában írt könyveire is.

Reményi Krisztina, a brüsszeli intézet vezetője az előadást követően azt is bejelentette, hogy ugyanott kedden Schmitt Pál köztársasági elnök nyitja meg kárpátaljai magyar festők új kiállítását.