A magyar közigazgatási és igazságügyi miniszter közölte, megbeszélésük fő témája az ET égisze alatt működő Velencei Bizottságnak a magyar igazságügyi reformmal és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatos véleménye volt.
Az igazságügyi átalakításokkal kapcsolatban Navracsics Tibor felidézte, hogy a kormány a napokban benyújtotta a parlamentnek a bíróságokról, valamint a bírákról szóló törvény módosítására tett javaslatát, amely túlnyomó részben választ ad a Velencei Bizottság észrevételeire. A kabinet célja, hogy közös megoldást találjanak a Velencei Bizottság aggályaira, így amint elkészül a javaslat idegen nyelvű fordítása, azt megküldik véleményezésre a testületnek – tette hozzá, kijelentve: szerinte nincs érdekellentét a bizottság, az ET és a kormány között, mert mindegyik fél azt akarja, hogy független, az eddigieknél hatékonyabb igazságszolgáltatás működjön Magyarországon.
A miniszterelnök-helyettes a tárgyaláson – mint felidézte – igyekezett bemutatni, milyen szempontok vezették a kormányt az igazságügyi reform kidolgozásakor. Elmondta Thorbjorn Jaglandnak: a fő cél olyan igazságszolgáltatási rendszer kiépítése volt, amely az 1997 óta létező önigazgatási rendszer jó hagyományaira építve növeli a hatékonyságot, mégpedig úgy, hogy kettéválasztja a Kúria-elnöki és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetői pozícióját.
A médiatörvénnyel kapcsolatban a tárcavezető közölte: többféle módosító indítványt is készítenek, éppen azért, hogy ha megkapják az Ab iránymutatását, a lehető leggyorsabban az Országgyűlés elé terjeszthessék a törvénymódosító javaslatot.
Az Ab tavaly december közepén alkotmányellenesnek ítélte a médiaszabályozás több olyan rendelkezését, amely az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével függ össze.
Arra a kérdésre, hogy mely pontokon van vitájuk a Velencei Bizottsággal, Navracsics Tibor a tájékoztatón azt válaszolta: valóban van egy-két olyan pont, amely esetében a kabinet ragaszkodna az álláspontjához. Ilyen például a Magyarországon 1881 óta létező, az ítélkezési gyakorlat egységesítését szolgáló jogegységi irányelv, amely a kabinet szerint az elmúlt 131 évben nem csorbította a bírák ítélkezési autonómiáját, és „abban bízunk, be tudjuk bizonyítani a Velencei Bizottságnak, hogy itt nem a függetlenség elleni lépésről van szó” – részletezte.