Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy az egyházügyi törvénnyel összefüggésben vetett-e fel aggályokat az ET főtitkára, a miniszterelnök-helyettes közölte: a megbeszélésen elmondta a főtitkárnak – aki nem jelzett ezzel kapcsolatban aggályokat –, hogy milyen szempontok vezették a kormányoldalt a jogszabály megalkotásakor, így az úgynevezett businessegyházak helyzetét. Kijelentette: a magyar kabinet szerint az új egyházügyi törvény megalkotására elsősorban azért volt szükség, hogy megszűnjenek a businessegyházaknak adott adókedvezmények.
Thorbjorn Jagland konstruktívnak nevezte szerdai budapesti tanácskozásait Orbán Viktor miniszterelnökkel, Martonyi János külügyminiszterrel és Navracsics Tiborral; mint mondta, ezt követően is folytatódik a párbeszéd a magyar kormánnyal.
A főtitkár hangsúlyozta: azért érkezett Budapestre, mert az ET szakértelmével segíti Magyarországot abban, hogy megfeleljen „a normáknak, sztenderdeknek, fontos kötelezettségeknek, az európai emberi jogi egyezményben foglaltaknak”. Hozzátette: a szervezet mind a 47 tagállamában ezt a munkát végzik, ez bevett eljárás.
A kormány kérte az ET égisze alatt működő független jogi szakértői testületet, a Velencei Bizottságot, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a bírósági reformról és az egyházügyi törvényről, illetve az ET-t, hogy beszámolót készítsen a médiatörvényről – emlékeztetett.
A bírósági reformmal kapcsolatban kiemelte: úgy vélik, az OBH létrehozásával túl nagy jogkör került „egy kézbe”. Az ET elismeri és értékeli azokat a módosításokat, amelyeket a kormány bejelentett ebben a kérdésben, de a Velencei Bizottság úgy ítéli meg, hogy további munkára van szükség – közölte.
