Az NMHH arra reagált, hogy az ET előzetes megállapítása szerint a magyar médiaszabályozás jelenlegi keretei nem garantálják a politikai befolyásolástól való függetlenséget. Az ET – amely fő feladatának a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása feletti őrködést tekinti – szerdán ismertette azt az előzetes jelentést, amelyet szakértői a magyar médiaszabályozásról készítettek. Az ET szerint a médiatanács tartalomszabályozását nem eléggé világos fogalmakkal írják le, és ez félreértelmezésekre adhat okot, valamint nincs eléggé biztosítva az újságírói források védelme.
A médiahatóság üdvözölte, hogy az ET elemzést készít a magyar médiaszabályozásról, de felhívta a figyelmet: egy adott állam médiaszabályozása nem ismerhető meg pusztán a médiatörvény szövegéből. A pontos ismeretekhez tisztában kell lenni többek között a törvényszövegben szereplő fogalmak pontos jogi jelentésével, a joggyakorlattal, az alkotmányosság államról államra változó normáival.
Az NMHH hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy az elemzés ne alkalmazzon kettős mércét, és azok a magyar médiaszabályozásbeli megoldások, melyek Európa számos más országában is léteznek, egyenlő megítélés alá essenek. A hatóság megjegyezte: az ET előzetes jelentése némi aggodalmat kelt e szempontok érvényesülését illetően. A kiegyensúlyozott tájékoztatás szabályát például annak ellenére is bírálják a jelentésben, hogy Európa legtöbb országában a magyarhoz hasonló formában létezik – tette hozzá.
A valós helyzetértékeléshez, a megalapozott értékítélethez a szabályozás evolúciójának az állomásait is ismerni kell. Miközben például az előzetes jelentés kárhoztatja az újságírói forrásvédelem jelenlegi szabályait, nem tesz említést arról, hogy a büntetőeljárásokban éppen az új szabályozás teremtette meg a forrásvédelem lehetőségét – fűzte hozzá a közlemény.
Az előzetes jelentés nyilvánosságra hozatalát az Európa Tanács Thorbjørn Jagland ET-főtitkár és Orbán Viktor miniszterelnök szerdai találkozója utánra időzítette.
Az ET elemzői felhívták a figyelmet: a magyar Alkotmánybíróság tavaly decemberben döntést hozott a médiacsomaggal kapcsolatban, és e döntés nyomán új törvénymódosító javaslatok várhatók az alkotmánybírósági elvárások teljesítése érdekében. Az ET elemzése ezért előzetes jellegű, és csak akkor fogják véglegesíteni, amikor a módosítási javaslatok is a strassburgi testület elé kerülnek. Az ET szakértői az európai emberi jogi egyezmény 10. cikkének – vagyis a véleménynyilvánítás szabadságának – érvényesítése szempontjából elemezték a magyar médiaszabályozást.
A kormány azonnal intézkedett
A kormány arra kérte az Alkotmánybíróságot (Ab), hogy részletesen értelmezze azt a határozatát, amely alkotmányellenesnek minősítette a médiaszabályozás több pontját. A kabinet várja a testület válaszát, és amint megkapja, a parlament elé terjeszti a médiaszabályozás módosítását, hogy május végéig elfogadhassa a Ház. Bővebben>>>
