A magyar közigazgatási és igazságügyi miniszter közölte, megbeszélésük fő témája az ET égisze alatt működő Velencei Bizottságnak a magyar igazságügyi reformmal és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatos véleménye volt.
Az igazságügyi átalakításokkal kapcsolatban Navracsics Tibor felidézte, hogy a kormány a napokban benyújtotta a parlamentnek a bíróságokról, valamint a bírákról szóló törvény módosítására tett javaslatát, amely túlnyomó részben választ ad a Velencei Bizottság észrevételeire. A kabinet célja, hogy közös megoldást találjanak a Velencei Bizottság aggályaira, így amint elkészül a javaslat idegen nyelvű fordítása, azt megküldik véleményezésre a testületnek – tette hozzá, kijelentve: szerinte nincs érdekellentét a bizottság, az ET és a kormány között, mert mindegyik fél azt akarja, hogy független, az eddigieknél hatékonyabb igazságszolgáltatás működjön Magyarországon.
A miniszterelnök-helyettes a tárgyaláson – mint felidézte – igyekezett bemutatni, milyen szempontok vezették a kormányt az igazságügyi reform kidolgozásakor. Elmondta Thorbjorn Jaglandnak: a fő cél olyan igazságszolgáltatási rendszer kiépítése volt, amely az 1997 óta létező önigazgatási rendszer jó hagyományaira építve növeli a hatékonyságot, mégpedig úgy, hogy kettéválasztja a Kúria-elnöki és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetői pozícióját.
A médiatörvénnyel kapcsolatban a tárcavezető közölte: többféle módosító indítványt is készítenek, éppen azért, hogy ha megkapják az Ab iránymutatását, a lehető leggyorsabban az Országgyűlés elé terjeszthessék a törvénymódosító javaslatot.
Az Ab tavaly december közepén alkotmányellenesnek ítélte a médiaszabályozás több olyan rendelkezését, amely az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével függ össze.
Arra a kérdésre, hogy mely pontokon van vitájuk a Velencei Bizottsággal, Navracsics Tibor a tájékoztatón azt válaszolta: valóban van egy-két olyan pont, amely esetében a kabinet ragaszkodna az álláspontjához. Ilyen például a Magyarországon 1881 óta létező, az ítélkezési gyakorlat egységesítését szolgáló jogegységi irányelv, amely a kabinet szerint az elmúlt 131 évben nem csorbította a bírák ítélkezési autonómiáját, és „abban bízunk, be tudjuk bizonyítani a Velencei Bizottságnak, hogy itt nem a függetlenség elleni lépésről van szó” – részletezte.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy az egyházügyi törvénnyel összefüggésben vetett-e fel aggályokat az ET főtitkára, a miniszterelnök-helyettes közölte: a megbeszélésen elmondta a főtitkárnak – aki nem jelzett ezzel kapcsolatban aggályokat –, hogy milyen szempontok vezették a kormányoldalt a jogszabály megalkotásakor, így az úgynevezett businessegyházak helyzetét. Kijelentette: a magyar kabinet szerint az új egyházügyi törvény megalkotására elsősorban azért volt szükség, hogy megszűnjenek a businessegyházaknak adott adókedvezmények.
Thorbjorn Jagland konstruktívnak nevezte szerdai budapesti tanácskozásait Orbán Viktor miniszterelnökkel, Martonyi János külügyminiszterrel és Navracsics Tiborral; mint mondta, ezt követően is folytatódik a párbeszéd a magyar kormánnyal.
A főtitkár hangsúlyozta: azért érkezett Budapestre, mert az ET szakértelmével segíti Magyarországot abban, hogy megfeleljen „a normáknak, sztenderdeknek, fontos kötelezettségeknek, az európai emberi jogi egyezményben foglaltaknak”. Hozzátette: a szervezet mind a 47 tagállamában ezt a munkát végzik, ez bevett eljárás.
A kormány kérte az ET égisze alatt működő független jogi szakértői testületet, a Velencei Bizottságot, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a bírósági reformról és az egyházügyi törvényről, illetve az ET-t, hogy beszámolót készítsen a médiatörvényről – emlékeztetett.
A bírósági reformmal kapcsolatban kiemelte: úgy vélik, az OBH létrehozásával túl nagy jogkör került „egy kézbe”. Az ET elismeri és értékeli azokat a módosításokat, amelyeket a kormány bejelentett ebben a kérdésben, de a Velencei Bizottság úgy ítéli meg, hogy további munkára van szükség – közölte.
A médiatörvényt illetően úgy vélekedett, a médiatanács túl nagy hatáskört kapott. Az Ab néhány kérdésben határozatot hozott a törvénnyel kapcsolatban, azokat a módosításokat, amelyeket a kormány e tekintetben tett, még nem látták, így ez a jelentés csak előzetes – mondta.
Mint hangoztatta, az EU-nak nincs kompetenciája több kérdésben, amelyről szerdán tanácskoztak, de az igazságszolgáltatás függetlensége és a véleménynyilvánítás szabadsága lényeges európai norma, ezért fontos az Európai Bizottságnak is, hogy Magyarország miként reagál a most közzétett ajánlásokra. Megjegyezte: budapesti útja előtt tanácskozott José Manuel Barrosóval, a bizottság elnökével is.
Hangsúlyozta: az ET és az EU között szoros a kapcsolat, hiszen az EU minden tagállamának meg kell felelnie azoknak a sztenderdeknek is, amelyeken az ET alapul.
Arra az újságírói kérdésre, amely a Wikipédia honlapra hivatkozva a főtitkár állítólagos, KGB-hez fűződő múltját firtatta, Thorbjorn Jagland azt mondta, ennek semmi köze a valósághoz, „egyáltalán nem igaz” az állítás.
Az MNO beszámolt róla, hogy Thorbjorn Jagland megbeszéléseket fog folytatni Orbán Viktor miniszterelnökkel és Martonyi János külügyminiszterrel a bírósági reformról, az egyházügyi törvényről és a sajtószabadságról. Bővebben>>>
