Hétfőn tárgyalja a Fidesz–KDNP-frakciószövetség az ügynökakták feltárásának megoldási lehetőségeit. A Magyar Nemzet úgy tudja: az ügynökmúlt rendezésében kiemelt szerepet kap az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben létrehozott Nemzeti Emlékezet Bizottsága. A hamarosan létrejövő testület munkatervét egy olyan csomaghoz igazítanák, amelynek része a román lusztrációs szabályozáshoz hasonló elemek alkalmazása – itt öt évre eltiltják a közélettől azokat a személyeket, akik a Román Kommunista Pártban vezető funkciókat töltöttek be –, a volt állami vezetők nyugdíjellátásának felülvizsgálata és az emberiesség elleni bűnök elévülhetetlensége.
A lap kormányzati forrásai szerint a frakcióülésen Orbán Viktor is felszólal majd: a miniszterelnök korábban azt mondta, hogy komoly vita folyik az ügynökmúlt feltárásának módszeréről a kormánypárti frakcióban, azonban „a szándékok egyértelműek”. Szintén a kabinet környezetéből származó információk szerint kifejezetten a miniszterelnök javaslatára kaphat mandátumot a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a kérdés rendezésére. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Orbán Viktor kompromisszumos javaslatnak szánja a testület létrehozását, amelyet a Fidesz elnöksége a múlt héten jóváhagyott.
Jobbik: maszatol a Fidesz
A Jobbik szerint a Fidesz maszatol az ügynökkérdésben – közölte a Hír Televízió. A radikális jobboldali ellenzéki párt alelnöke azt mondta: nem fogadják el azt a magyarázatot, hogy a nyilvánosságra hozatal nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Novák Előd szerint ez csak abban az esetben jelentene valós veszélyt, ha az egykori tartótisztek és ügynökök ma is vezető beosztásban lennének. A politikus hozzátette: szerinte jóval nagyobb nemzetbiztonsági kockázatokkal jár, ha egyes vezetők húsz évvel a rendszerváltozás után is zsarolhatók állambiztonsági múltjukkal.
Devizaadósság
Az Országgyűlés hétfői ülésén fogadhatja el azt a törvénymódosító javaslatot, amely a húszmillió forint alatti devizakölcsönnel rendelkezőknek teszi elérhetővé hiteltörlesztésük árfolyamának befagyasztását. A parlament emellett szintén ma dönthet a lakossági devizaeladósodás okait feltáró albizottság jelentéséről is, amely a 2002–2010 közötti kormányok és a tőlük független intézmények, valamint a bankrendszer és a hitelfelvevők felelősségét állapítja meg.
A parlament az előző héten változtatott a nemzetgazdasági miniszter devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről szóló törvénymódosító javaslatán. Az Országgyűlés kormánypárti és szocialista képviselők szavazatával úgy írta át az indítványt, hogy az árfolyamgát ne a lakás érteke, hanem a hitel felvételkori összege alapján legyen igényelhető azoknak, akik kevesebb mint 20 millió forint értékben adósodtak el. Az árfolyamgát új rendszerébe történő belépést az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamrögzítés, illetve az árfolyam-különbözetből eredő tartozások jóváírására 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A pénzügyi intézmények a svájci frank esetében 180 forint/svájci frank, az euró esetén 250 forint/euró, a japán jen esetében pedig 2,5 forint/jen árfolyamot alkalmaznának a rögzített árfolyam időszakában.
A Ház hármas felelősséget állapíthat meg a nagy arányú lakossági devizaeladósodást vizsgáló jelentés elfogadásával. Papcsák Ferenc (Fidesz) az előző héten az alkotmányügyi bizottság nevében tett felszólalásában kijelentette: a jelentést elkészítő albizottság munkájának célja az volt, hogy soha többet ne kerülhessenek ilyen helyzetbe a magyar családok százezrei.
Terítéken a Volán is
Az Országgyűlés az ugyancsak fideszes Budai Gyula javaslatára vizsgálóbizottságot állíthat fel a Volánbusz 2003-as reorganizációs programjának áttekintésére. Ezt követően várhatóan rövid vita előzi majd meg annak a nemzetközi egyezménynek a kihirdetését, amely egyebek mellett a tengerészek képzéséről szól.
A határozathozatalok után a Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló határozati javaslatról kezdődik vita. Ebben a fideszes Molnár Attila azt kezdeményezi, hogy a parlament emlékezzen meg arról a mintegy százezer magyarról, akiket a Benes-dekrétumok zártak ki a Csehszlovák Köztársaságból. A kormánypárti politikus szerint április 12-e lehetne az emléknap méltó dátuma, mivel – írja indoklásában – 65 évvel ezelőtt ezen a napon indult az első transzport Magyarország felé.
