Budai „régi jó szocialista módszert„ emleget

A Volánbusz az iskolapéldája annak, hogyan lehet egy jól működő, 100 százalékos állami tulajdonban lévő céget tönkretenni – mondta el Budai Gyula.

WL
2012. 03. 05. 21:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Budai Gyula (Fidesz) szerint vizsgálóbizottságnak kell áttekintenie, hogy kik döntöttek azokról a privatizációkról, amelyek 2005-ben és 2008-ban valósultak meg a Volánbusz Zrt.-nél, és azt is, ki határozta el az eladott nyolc, nagy értékű ingatlant szinte azonnali visszabérlését.

A politikus ezek között említette a szentendrei pályaudvart, a gödöllői és az érdi műszaki telepet, és arra is kíváncsi volt: a fóti műszaki telep értékesítése során milyen szerepe volt a Wallis Rt.-nek. „Melyek azok a politikai kapcsolatokból áttranszferált gazdasági kapcsolatok, amelyek az értéken aluli árusításhoz vezettek?„ – tette fel a kérdést.

Kifogásolta, hogy mintegy 5,5 milliárd forintnyi értéktől „szabadult meg az állam”, az értékesítő pedig a vevők tulajdonosi hátterét sem vizsgálta. Ennek következménye, hogy offshore cégekhez kerültek az ingatlanok, a kiszervezett járatok, akik „százmilliókat vittek ki az országból„. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyik offshore cég hátterében felfedezhető Pekli Ferenc, a Volánbusz korábbi vezérigazgatójának a neve.

A politikus mindebben a szocialista kormányok szerepét hangsúlyozta, de felvetette az akkori pénzügyminiszter, a Volánbusz akkori vezetése, az ÁPV Rt., valamint a nemzeti vagyonkezelő akkori vezetésének felelősségét is. Emlékeztetett arra, hogy a cég stabilizálásáról 2003-ban született döntés „régi jó szocialista módszer” alapján, vagyis nem fejlesztéssel, hanem ingatlaneladással, kiszervezéssel.

Kijelentette, hogy a privatizációk nem feleltek meg a törvényi előírásoknak, mind a gazdálkodás, mind a közpénzek átlátható felhasználása sérült.

Boszorkányüldözést emleget az MSZP

A szocialista Göndör István felszólalásában úgy fogalmazott, Budai Gyula boszorkányüldözést folytat, hiszen indok nélkül sároz be embereket a Volánbusz reorganizációjával összefüggésben.

Az ellenzéki politikus azt mondta, az MSZP ennek ellenére támogatja a testület felállítását, ahogy korábban sem álltak egyetlen vizsgálóbizottság létrehozásának útjába sem. Ellentétben a Fidesszel, amely 1998 és 2002 között egyetlen vizsgálóbizottság felállítását sem engedte – fűzte hozzá Göndör István, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi kormánytöbbség a Malév utolsó két évének vizsgálatát sem teszi lehetővé.

A jobbikos Bödecs Barna frakciója nevében egyetértett a vizsgálóbizottság felállításával, ezt ugyanis szerinte már csak a visszaélés gyanújának felmerülése is indokolja. Frakciótársa, Szilágyi György arra hívta fel a figyelmet, hogy a Volánbusz átvilágításának tapasztalatai a BKV finanszírozásának megoldásában is fel kell használni.

Az LMP szintén támogathatónak tartja a vizsgálóbizottság felállítását – közölte Scheiring Gábor, a párt képviselője. Mint mondta, pártja azért is fontosnak tartja a testület létrehozását, mert elfogadhatatlannak tartják az offshore cégek bevonását a közpénzek felhasználásába. Az LMP-s politikus kritizálta ugyanakkor, hogy a javasolt vizsgálat nem terjed ki arra, hogy a Volánbusznak az együttműködés helyett miért kellett versenyeznie a vasúti közlekedéssel.

Budai Gyula a vita végén elmondott zárszavában azt mondta, a Volánbusz ügyében a vagyongazdálkodási feladatokat ellátó szervezetek vezetőinek és irányítójának, vagyis a többségi tulajdonost képviselő pénzügyminiszternek a felelőssége vetődik fel. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt a testületnek racionális, gazdasági szempontokat mérlegelve kell majd megállapítania.

Az elszámoltatási kormánybiztos a szocialista képviselők bekiabálásaira válaszolva úgy fogalmazott, 2014-ig még „lesz egy pár javaslata vizsgálóbizottság felállítására„ olyan kérdésekben, amelyekben szerinte „sárosak”.

Az ülést levezető elnök ezt követően lezárta az általános vitát.

---- A Malév-bizottságról vitáztak ----

A Malév-bizottságról vitáztak

Részletes vitákkal zárta munkáját a parlament hétfő este. A képviselők egyebek mellett a Malév és a Budapest Airport privatizációját vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslathoz érkező módosító indítványokat is megvitatták.

Szocialista és jobbikos képviselők ismertették módosító indítványaikat a Malév-bizottság felállításáról szóló részletes vitában.

Az MSZP-s Józsa István egyebek mellett arra tett javaslatot, hogy a vizsgáló bizottság ne csak a 2010 előtti időszakot, hanem a Malévnak a második Orbán-kormány alatti működését is tekintse át, hiszen a légitársaság ekkor ment csődbe.

Szilágyi György (Jobbik) cinikusnak nevezte, hogy a kormánytöbbség a vizsgálóbizottság létrehozásával kimondaná, hogy a jelenlegi kabinetnek nincs köze a Malév leállásához.

Budai Gyula fideszes képviselő, elszámoltatási kormánybiztos előterjesztői zárszavában közölte, változtatás nélkül fenntartja indítványát.

A Jobbik eltörölné

Jobbikos képviselők azt szeretnék elérni, hogy a parlament helyezze hatályon kívül a kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról szóló, az előző ciklusban az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz és az MDF egyetértésével született jogszabályt. A kormány ezzel szemben tovább rövidítené a természetvédelmi és a környezetvédelmi hatósági eljárások, környezeti hatásvizsgálatok, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások hosszát.

Bödecs Barna jobbikos képviselő módosító javaslatukat indokolva azt mondta: a törvény sérti a jogegyenlőség elvét, különbséget tesz ugyanis a különböző gazdasági szereplők között. Véleménye szerint ha rövidítik az eljárási határidőket, azt egységesen kell megtenni.

Az LMP azt javasolja, hogy a kiemelt beruházások engedélyezésekor a környezetvédelmi hatóságnak – az eljárás kezdetén – tájékoztatnia kelljen azokat a hatásterületen működő környezetvédő egyesületeket, amelyek ezt kérik.

Schiffer András ezt arra hivatkozva szorgalmazta a kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról szóló törvénymódosítás részletes vitájában, hogy az említett szervezetek a részvételi demokrácia elvének megfelelően ügyfélként bekapcsolódhassanak az eljárásokba.

A politikus hozzátette: módosító javaslatuk célja a kármentés, az LMP álláspontja szerint azonban a 2006-ban elfogadott jogszabályt hatályon kívül kellene helyezni. Mint mondta, a bürokrácia csökkentésére más eszközöket kell bevetni.

Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára válaszul jelezte: a kormány egyik módosító javaslatot sem támogatja.

Az MSZP beszámolót vár a kormánytól

A kolontári vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófáért viselt felelősség feltárását célzó vizsgálóbizottság jelentéséhez csak egy módosító javaslat érkezett. Szocialista képviselők – mint Göndör István és Józsa István elmondta – azt kezdeményezik, a kormány számoljon be a Magyar Kármentő Alapról szóló rendelet végrehajtásáról, illetve a többi között a kárenyhítésről szóló kormányhatározatban foglaltaknak, így a támogatási folyamat átláthatóságára és a közpénzekkel való takarékos gazdálkodásra vonatkozó elvárások teljesítéséről.

A levezető elnök mindhárom javaslat részletes vitáját lezárta.

Napirend utáni felszólalások

Napirend után a jobbikos Korondi Miklós vasútvonalak bezárásokról emlékezett meg, megjegyezve, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány öt évvel ezelőtt szüntette meg a közlekedést több szárnyvonalon.

Párttársa, Ferenczi Gábor Horthy Miklóst méltatta annak apropóján, hogy március 1-jén volt 92 éve annak, hogy a politikust kormányzóvá választották.

A képviselők kedden reggel 9-kor folytatják munkájukat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.