A fideszes Kovács Zoltánnak az új országgyűlési törvényjavaslathoz fűzött módosító indítványát 253 igen szavazattal, 47 ellenében, 12 tartózkodás mellett fogadták el. A törvényjavaslaton már csak közvetlenül a jövő hétfői zárószavazás előtt változtathat a Ház.
A kétharmados többséget igénylő módosító indítvány a kormányoldalt is megosztotta: a kereszténydemokrata frakció nagy többsége – 30 képviselő – ellene szavazott, és így tett négy fideszes politikus is. Megszavazta viszont a javaslatot a jobbikos képviselők többsége. Az MSZP nem vett részt a szavazásban, míg az LMP-frakció nagy része nemmel voksolt.
Az MTI úgy tudja, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és a KDNP-s Rubovszky György, aki korábban a képviselők javadalmazási rendszerének átalakítását előkészítő parlamenti albizottság elnöke volt, a határozathozatalok után egyeztetnek az ügyben.
Kovács Zoltán javaslatát úgy magyarázta: indokolt, hogy a következő ciklusban – amikor a parlament létszáma már csak 199 lesz – a képviselők „professzionális szinten lássák el feladatukat, amelynek feltétele, hogy más megbízatásból, foglalkozásból eredő kötelezettségek ne terheljék őket”.
Foglalkoztatási szövetkezet alapítása: 500 magánszemély és országos nemzetiségi önkormányzat
A képviselők 238 igen szavazattal, 66 nem ellenében és 11 tartózkodás mellett fogadták el a foglalkoztatási szövetkezetek létrehozásához szükséges törvénymódosításokat.
Ezek alapján a foglalkoztatási szövetkezet alapításához legalább 500 magánszemély és egy országos nemzetiségi önkormányzat szükséges. Ez a szövetkezet is a hátrányos helyzetű tagjainak ad munkát, ezt – elsősorban – munkaerő-kölcsönzéssel, és munkaközvetítéssel teszi.
Tagja lehet a foglalkoztatási szövetkezetnek – egy vagy több – helyi önkormányzat is, amely földet adhat ingyenes használatba a szövetkezetnek. Ugyanezt megteheti az állam is.
Minden szociális szövetkezetet – így a foglalkoztatásit is – illetékmentesen jegyzi be a cégbíróság. Amennyiben a szociális szövetkezet elnyeri a közhasznú státuszt, úgy illetékmentes lesz a vagyonszerzése, és a jogorvoslatokért sem kell fizetnie illetéket. A közhasznú jelleg másik velejárója az, hogy a nyereséget vissza kell forgatni a közhasznú tevékenységbe. A nem közhasznú ilyen szövetkezet – két év után – a nyereséget kioszthatja a tagjainak.
A törvénymódosítás a Magyar Közlönyben való kihirdetést követő napon lép hatályba.
