A magyarul kitűnően beszélő Kurt Volker elmondta, azért tanult meg nyelvünkön, mert az angol, a svéd, a spanyol és az orosz mellett szükség volt egy olyan nyelvre is, ami semmire sem hasonlít a világon. A John Hopkins Egyetem tudományos főmunkatársa megjegyezte, éveken keresztül élt Magyarországon, és imádja hazánkat. – Természetesen tudom, hogy nem vagyok magyar, de értek valamennyit az ország politikájához – tette világossá, miért is kapott meghívást a Magyar Külügyi Intézetbe. Az amerikai diplomata a demokráciáról, a szerénységről és a közös törekvésekről beszélt hallgatóságának.
Az elmúlt héten lezajlott magyar belpolitikai események kapcsán a diplomata megjegyezte: egy demokráciában nem a személyek számítanak, hanem az intézmények. „A magyaroknak viszont ebben a helyzetben is szükségük van egymásra” – tette hozzá.
Állam az emberekért
A legjobb az a demokrácia, ahol az állam az emberekért működik, vette kölcsön Abraham Lincoln egyik fő gondolatát, melyről úgy fogalmazott, akár Kossuthé is lehetett volna. A korábban NATO-nagykövetként is tevékenykedő diplomata figyelmeztetett: a demokráciák nem ugyanabban a cipőben járnak a nagyvilágban. Az angolszász rendszer egészen más alapgondolatokat egyesít, mint az arab tavasz nyomán átalakuló észak-afrikai országok törvényei. Megjegyezte, eredetileg az amerikai alkotmány is tökéletesnek készült, és nézzük meg, végül mivé lett.
Kit figyelhetnek a terrorelhárítók?
Kötelezheti-e a kormány az embereket, hogy egészségbiztosítást kössenek, vagy megtilthatja-e számukra az abortuszt? Mit lehet kimondani a televízióban, és milyen okból figyelhet meg bárkit a terrorelhárítás? – sorolta a véleménye szerint a demokrácia alapelveit érintő kérdéseket Volker. – Ezek a gondolatok foglalkoztatnak bennünket, amerikaiakat – fűzte hozzá. „De tekintsünk csak például Olaszországra, ahol a médiumok egy része egyetlen ember kezében összpontosul. Ettől Olaszország kevésbé demokratikus lenne? Vessünk egy pillantást Nagy-Britanniára, ahol a közösségi portálokon folytatott gyűlöletbeszéd miatt vettek őrizetbe állampolgárokat.” Kiemelte, nem minden esetben volt megelégedve a svéd, a belga vagy a francia ügyintézéssel, de demokratikus országokról van szó, melyeknek nem lehet ilyen mélységben beleszólni a belügyeibe.
Hangsúlyozta, Magyarországon nem beszélhetünk Fehéroroszországhoz hasonló antidemokratikus lépésekről. Ugyanakkor a demokrácia sérülékeny intézmény. – Nem ismerek olyan embert, aki szerint Magyarországon a tökéletes demokrácia épült fel, de olyat sem ismerek, aki szerint itt bárkit elnyomnának, diktatúra áldozatai lennének az itt élők – húzta alá.
– Ugyanazért a célért küzdünk Amerikában, mint önök – így a diplomata. „Igazságosság, jólét, biztonság, mely kiegészül a nemzeti büszkeséggel. Sokak szerint a hagyományos értékek nagyobb védelmet érdemelnek, de akadnak olyanok is, akik szerint a jelenleg zajló átalakulás akadályt görget a jövőbeli magyar kormányok útjába. A lényeg, hogy egy közös célért küzdünk, ez pedig a demokratikus értékek megszilárdítása. A demokrácia él és működik Magyarországon.”
Biztosra vette, hogy a jövőben is kiemelkednek majd hazánkban olyan személyek, akiknek a tevékenysége hozzájárul egy még tökéletesebben működő politikai rendszerhez.
Több toleranciára van szükség
A volt nagykövet egy kívánságlistáról is szólt, melyet adott esetben a magyar kormányhoz intézne. Szerepelne ebben, a központi bank és az igazságügyi rendszer, melynek teljes függetlensége érdekében van még teendő. – Ez persze nem azt jelenti, hogy a dolgok ezen a téren rossz irányba haladnának. Egyszerűen arról van szó, hogy egy kicsit több tolerancia és önkritika szükséges. Jobb a dolgokat még azelőtt megjavítani, mielőtt azok problémássá válhatnak – vélte.
A kapitalizmus a legjobb gazdasági, a nyugati demokrácia pedig a legjobb politikai modell, ami létezik, zárta előadását egy Churchilltől vett idézettel Kurt Volker.
