2014-ben megszűnik a trianoni békeszerződés

A hazai szavazati jog kiterjesztésének legnagyobb előnye, hogy elősegíti a magyar–magyar kapcsolatok fejlődését.

2010-ben az új parlamentben nagyfokú politikai konszenzus alakult ki az állampolgárság könnyített megadásáról, amelynek eredménye ez idáig közel 250 ezer új magyar állampolgár. A Fidesz–KDNP hatalomra kerülése után a kormányprogramban megfogalmazta: „a Nemzeti Ügyek Kormánya a határon túl élő magyarságot is részévé teszi a Nemzeti Együttműködés Rendszerének”. Még ennek elfogadása előtt szavazásra bocsátották az egyszerűsített honosítást elősegítő jogszabályt, amelyet a parlament konszenzussal elfogadott, csupán Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor szavazott a törvényjavaslat ellen.

A világban számos gyakorlatban létezik és bevett, hogy a külföldön lakó állampolgárok is szavazhatnak. Speciális azon országok esete, ahol a külhoni állampolgárok aránya jelentős számú az anyaországban lakó állampolgárokhoz képest (Albánia, Horvátország, Írország, Izrael, Magyarország). Az Európa Tanács alkotmányjogi ügyekkel foglalkozó testülete, a Velencei Bizottság egy 2011-es jelentésében általánosságban vizsgálta a határon túli választójogot. Megállapították, hogy az egyetemes jogból nem levezethető gyakorlatról van szó, de számos országban alkalmazzák, a bizottság pedig ösztönzi a szavazati jog kiterjesztésének eme módját.

Új kezdet

Vélhetően ennek a tudatában született meg a döntés tavaly év végén a gyakorlatban az országgyűlési képviselők választásáról szóló (2011. CCIII.) törvényben. Az országgyűlési választásokon, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok a pártlistákra szavazhatnak a 199 (106 egyéni, 93 listás) képviselői helyet magába foglaló parlamentben.

A Méltányosság Politikaelemző Központ (MPK) szerint a szavazati jog kiterjesztése révén a nemzetegyesítés jogilag megtörténik, békés megoldással, határmódosítás nélkül. Új kezdetet jelent, amely nemcsak jogi, hanem társadalmi, gazdasági hatással is jár, elősegíti a magyar–magyar kapcsolatok továbbfejlődését. Az MPK rámutat arra is, hogy az az érvelés pedig, hogy ne döntsenek, mert nem kompetensek, nem ismerik a magyar politikát, sem állja meg a helyét egészen. Az elektronikus média révén ugyanis éppúgy elérhető számukra a magyar nyilvánosság, mint az anyaországi választóknak.

Nőhet a szolidaritás

Az elemzőintézet úgy látja, hogy az új rendszer gyengesége, hogy az ellenzék egyik része nem értett egyet a kiterjesztéssel, valamint hogy Szlovákia esetében nemzetközi feszültséggel járhat. Az MPK a jogkiterjesztésben rejlő lehetőségek közt említi, hogy a döntéshozók közös megválasztása, a magyarság és az ország sorsának világszerte közös döntése növeli az azonosságtudatot és a magyarok közötti szolidaritást. Úgy látják lehet, hogy sok határon túli magyarnak így sikerül elkerülnie az asszimilációt.

Valós veszély, hogy amint 2004. december 5. után történt, újbóli konfliktus támadhat az anyaországiak és a külhoniak között – vélekedik az MPK. Példaként hozzák föl Horvátországot, ahol előfordult, hogy az anyaországi horvát szavazatok a baloldalra és a jobboldalra fele–fele arányban kerültek, és a határon túli horvátok fenntartott helyei (plusz a nemzetiségi képviselők) a mérleg nyelvét jelentették.

A szavazati és döntési jog komolyabb felelősségvállalást is jelent Magyarország részéről: ha nem követik konkrét lépések – további támogatások a külhoniaknak, a szülőföldön maradás segítése –, akkor csak jogi aktus marad, összegezte véleményét a Méltányosság intézet. A politikai logika azt diktálja, hogy ezután minden párt szem előtt tartsa a határon túli szavazóit, mert különben alulmarad a versenyben – zárul az elemzés.