A szövetség azon bajba jutottakon kíván segíteni, akiknek banki törlesztőrészleteit száz százalékkal vagy annál is többel emelték meg a pénzintézetek az elmúlt években – fogalmazott szerdán Tilk László Géza, a Devizaadósok Szövetségének (DSZ) elnöke Budapesten. A DSZ által megtartott sajtótájékoztatónak az volt az apropója, hogy az „adós szakszervezet” a múlt héten létrehozott egy pertársaságot (AXA Pertársaság), mely ebben a formában Magyarországon elsőként nyújtott be keresetet a Fővárosi Törvényszékre.
Ilyen jellegű perben öt évvel ezelőtt nyújtottunk be először keresetet, ennek apropóján kerestek meg a pertársaság vezetői – villantott fel egy pillanatképet szakmai múltjából Bense László Erik, a megalakult pertársaság jogi képviselője. A banki hitelszerződések kapcsán egy 1993-as uniós irányelvet citált, mely kimondja, hogy az ilyen jellegű megállapodások semmilyen egyenlőtlenséget nem tartalmazhatnak. A hitelintézetekről szóló 1995-ös magyar szabályozás ennek ellenére lehetővé tette, hogy a pénzintézetek egyoldalúan is módosíthatnak a megkötött szerződéseken, mely sok esetben több száz százalékkal növelte meg a családok terheit. – Halkan jegyzem csak meg, hogy a jogban ezeket a dokumentumokat többnyire uzsoraszerződéseknek hívjuk – „súgta” a hallgatóság fülébe a pertársaság ügyvédje.
A Devizaadósok Szövetsége szerdán újfent kimondta, amit korábban többször is hangoztatott: álláspontjuk szerint ezek a szerződések semmisek. Ennek alátámasztására Bense László utalt a 2 héttel ezelőtti, Szegedi Ítélőtáblán kimondott precedensértékű ítéletre, ahol másodfokon a bankot perlő adósnak adott igazat a bíróság. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az adósok és adóstársak banki szerződéskötése idején nem vizsgálták megfelelően a hitelfelvevő teljesítőképességének határát. „Mi ezt az eljárást teljességgel embertelennek gondoljuk” – rögzítette az ügyvéd.
Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége április 26-án nyert pert a Szegedi Ítélőtáblán az OTP Bankkal szemben. Az ítéletben kimondták: a pénzintézet több törlesztőrészletet szedett be az adósoktól, mint amennyire törvény szerint jogosultak lettek volna. A tisztességtelennek nyilvánított banki gyakorlatot elítélő határozat precedenst teremthet a pórul járt devizahitelesek számára.
Európai precedens is van már
Igazuk bizonyítására egy szlovák házaspár ügyét is felhozta. Nekik több mint 11 ezer eurót kellett visszafizetni, 5000 eurónyi felvett kölcsönre. Az Európai Bíróság utóbb a pénzintézetet ítélte el, így az unióban is van már precedens.
„Nem csak Mari néni van benne”
„Ez az első olyan társaság, mely ilyen ügyben eljárást indított. Mi csoportosan kívánunk cselekedni, amire a jog szerint 2004 óta van lehetőségünk. A nyolcéves gyakorlat egyben persze azt is jelenti, hogy az ügyvédeknek sok gyakorlata nincs ezen a téren” – fogalmazott Tilk László Géza, a DSZ elnöke. Elmondta, a médiában jelentős támadás éri ezeket a társaságokat, „melybe nem csak Mari néni, de diplomás emberek is beletartoznak”. A szövetség igyekszik minél több adóssal kapcsolatot teremteni, de az elnök hangsúlyozta, erre senkitől sem kaptak pénzt. „Nem segélyszervezet vagyunk.” Az egységes fellépés hátrányaként annyit hozott fel, hogy több embernek különböző érdekei lehetnek egy társaságon belül.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2011. december 15-én úgy fogalmazott „a magyar gazdaságtörténet egyik legnehezebb labirintusából jöttünk ki”. A kormány ezen a napon jelentette be, hogy sikerült megállapodást kötnie a Bankszövetséggel. Ennek alapján 180 forintos svájcifrank-árfolyam felett a bank és az állam vállalja a devizahitellel bíró ügyfél költségét. A megállapodásnak hála, öt év alatt 900 milliárdos terhet vesznek le a bajba jutott családok válláról.
Tilk Lászlónál arról érdeklődtünk, milyen konkrét előnye származik valakinek abból, hogy csatlakozik a devizaadósok pertársaságához. „Ha valaki belép, nagyságrendekkel lecsökkenhet a perköltsége. A hatszázalékos illeték megosztható a pertársak között, vagyis egy-egy adósnak jóval kevesebbet kell fizetnie, mint ha egyedül vinné perre ügyét.” Az elnök elmondta, a bajba jutottak közül tavaly október óta mintegy hétszázan regisztráltak a szövetségnél. Mivel szinte egyiküknek sincsenek a perhez szükséges alapos pénzügyi vagy jogi ismeretei, a társaságon belül könnyebben boldogulhatnak. Arra a kérdésünkre, miért támadja több médium a pertársaságok alakulását, Tilk úgy reagált: szárnyra kaptak olyan feltételezések, melyek szerint, ha a csoport egy tagja meghal, vagy visszavonja keresetét, bukhatnak a többiek is. „Ezek létező kategóriák, na de mondja meg, ha kimegyünk az utcára, nem eshet ugyanígy a fejünkre a tégla? Ilyen alapon otthon kellene csücsülnünk.”A pertársaságok kialakításával kapcsolatban megjegyezte, a szervezőmunka a szövetség tavaly októberi felállítása óta zajlik. Ha összegyűlik egy „kritikus tömeg”, 20-30 ember, akkor egyeztetnek a kiválasztott ügyvédekkel, csinálnak egy költségkalkulációt, és akár be is lehet nyújtani a keresetet. A két héttel ezelőtti precedensértékű szegedi ítélet kapcsán felvetettük, nem lenne-e üdvös, ha egyetlen érdekvédelmi szervezethez fordulhatnának a bajba jutottak, nem pedig megosztanák az erejüket. Kásler Árpád ugyanis a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnökeként nyert a bíróságon. – Természetesen rivalizálás mindig elképzelhető az adós érdekvédelmi szervezetek között, de én nem így gondolkodom. Kásler esetében egyébként, ha jól tudom, megmaradt az adósság, és a jogba ütközően emelt törlesztőrészlet által felhalmozott összeget sem fizették vissza. Mi a teljes semmisségre törekszünk, a módosított szerződés felülvizsgálatára – jegyezte meg az elnök.
10 éve kellett volna lépni
A DSZ februárban azt a lehetőséget is felvetette, hogy akár még a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) is beperli. Tilk László az MNO-nak erről annyit mondott, elképzelhető, hogy büntetőfeljelentést is tesznek a devizaadósok ügyében. „Az államnak súlyos szerepe van a kialakult helyzetben. Mindenképpen ki szeretnénk deríteni, hogy ki a felelős azért, hogy a hitelesek ilyen helyzetbe kerültek. Nyugat-Európában már régen betiltották a szerződések egyoldalú módosítását, áprilistól pedig már nálunk sem lehet, de ezt nem most kellett volna meglépni, hanem 10 éve.”
Mint ismert, az ügyészség múlt héten indított nyomozást annak tisztázására, hogy a devizahiteleket nyújtó bankok követtek-e el adócsalást. Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke szerint a pénzintézetek akkor követtek el bűncselekményt, amikor az adósoktól visszakapott pénzek egy részét nem adóköteles nyereségként könyvelték el. Lapunk korábban arról is beszámolt, hogy a PSZÁF három bank, két biztosítótársaság és egy pénzügyi vállalkozás ellen indíthat eljárást. Velük kapcsolatban felmerült, hogy jogellenes általános szerződési feltételeket használnak, vagy ügyfelekkel kötött megállapodásaik olyan pontokat tartalmaznak, melyek megsértik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát. A PSZÁF eddig tíz közérdekű keresetet nyújtott be.
