A végzés indokolása tartalmazza azt is, hogy „amennyiben az indítványozó az általa vitatott rendelkezések vonatkozásában a törvényben meghatározott formai és tartalmi feltételeknek megfelelő beadványt nyújt be, úgy az alapjául szolgálhat az Alkotmánybíróság érdemi eljárásának” – tudatta MTI-hez eljuttatott közleményében a taláros testület.
A Szabadság és Reform Intézet az alkotmányjogi panaszában többek között a jegybanktörvény, a médiatörvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, a bírósági szervezeti törvény, az alkotmánybírósági törvény, a gazdasági stabilitásról szóló törvény, valamint az alaptörvény és az alaptörvény átmeneti rendelkezései egyes részeivel összefüggésben az alaptörvény-ellenesség megállapítását és a kifogásolt rendelkezések megsemmisítését kérte.
Az Ab a panaszt kedden egyhangú döntéssel visszautasította, mert nem felel meg az alkotmánybírósági törvényben rögzített formai és tartalmi követelményeknek. Az indítvánnyal támadott konkrét rendelkezések tekintetében ugyanis nem állapítható meg az indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége, ezért a beadvány alkotmányjogi panaszként nem bírálható el.
Tartalmát illetően a benyújtott panasz absztrakt utólagos normakontrollra irányuló kérelem, amellyel azonban csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede és az alapvető jogok biztosa élhet. A testület által egyhangúlag meghozott végzéshez Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, volt szocialista miniszterelnök március 15-én „alkotmányos blokádot” hirdetett arra az esetre, ha az Ab harminc napon belül nem dönt a Szabadság és Reform Intézet beadványának megtárgyalásáról. Az MNO aztán megírta, a totális bosszúra készülőGyurcsány a blokád első állomásaként az Alkotmánybíróság (Ab) épülete előtt tartott demonstráción arra biztatta a testület tagjait, erkölcsi és történelmi felelősségük tudatában merjék kimondani, hogy „Orbán Viktor beváltotta kötcsei ígéretét, a centrális politikai erőtér felépítését, amit magyarul diktatúrának neveznek”, és ne vegyenek részt annak fenntartásában.
Molnár Csaba, a DK alelnöke áprilisban jelezte, hogy tüntetéseik békések, tiszteletteljesek, törvényesek lesznek, a rendőrség is tudomásul vette őket. A tüntetéssorozatot nem nyomásgyakorlásnak, hanem figyelemfelhívásnak szánják, nem az a céljuk, hogy sugallják, milyen döntést várnak az Ab-tól, csak azt kérik, tárgyalják meg a Szabadság és Reform Intézet beadványát, amely szerint a kormány egyes sarkalatos törvényekkel, személyi döntésekkel a hatalom kizárólagos megragadására törekszik, ami nemcsak a korábbi alkotmánnyal, hanem az új alaptörvénnyel is ellentétes. Molnár áprilisban arról is tájékoztatott, hogy a beadványt az Ab korábban már formai okok miatt, érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ezért az intézet újból benyújtotta.
Egy feljelentés alapján az ügyészség is foglalkozott az Ab-hoz meghirdetett demonstrációk ügyével, de arra az álláspontra helyezkedett, hogy a feljelentésben hivatkozott cselekmények nem minősülnek bűncselekménynek. Az „alkotmányos blokád” sem személy elleni erőszakos, sem közveszélyt okozó, sem fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény elkövetésével való fenyegetésként nem értékelhető.
A Szabadság és Reform Intézet megalakulását 2011. április 21-én jelentette be Bokros Lajos, aki az intézetet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke lett, és nemrég nekiment a bukott szocialistáknak. Bokros 2009 nyarán, az európai parlamenti választásokon az MDF listájának éléről került az EP-be, a 2010-es választásokon az MDF miniszterelnök-jelöltje volt, ám a párt nem szerzett parlamenti mandátumot. A konzervatív és szabadelvű nézeteket valló, közpolitikai kutatásokkal foglalkozó alapítvány ügyvezető igazgatója egy volt MDF-es politikus, Kerék-Bárczy Szabolcs.
