Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága az MTI-hez szerdán eljuttatott összegzésében azt írta: a gyermekvédelmi törvény a módosításokkal gyermekközpontúbbá válik, és hatékonyabban segíti a nevelői munkát a hétköznapokban. Jelezték azt is, hogy a törvénymódosítás széles körű társadalmi egyeztetést követően fog megtörténni.
A gyermekvédelmi lakásalap bevezetése kapcsán kiemelték, az állam kötelessége az önálló életkezdés küszöbén a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő gyermekek hosszú távú, kiszámítható segítése és védelme, és zökkenőmentes beilleszkedésük a társadalomba csak így biztosítható. Utaltak arra, hogy a korábbi évek tapasztalatai szerint sok, a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő fiatal nem megfelelően használta fel a számára az állam által biztosított otthonteremtési támogatást, az EMMI ezért javasolja a gyermekvédelmi lakásalap létrehozását.
Közölték, a költségvetési törvényben jelenleg 1,745 milliárd forint áll rendelkezésre, ez az összeg éves szinten 300-400 lakás vásárlását jelentheti. A fiatalok tízéves időtartamra, legfeljebb a 30. életévük eléréséig lakhatáshoz jutnának ott, ahol számukra a munkavállalás lehetőségei adottak. A fiatalok – pályázati úton – bérleti díj nélkül kapnák meg a lakást azzal, hogy az ingatlan fenntartása és a karbantartás költségei őket terhelik. A lakásalappal összefüggő rendelkezések szeptember 1-jén lépnének hatályba.
Az EMMI az új jogintézmény, a gyermekvédelmi gyámság bevezetésével kapcsolatban azt írta, hogy a családjából kiemelt gyermek csak akkor részesülhet valóban „gyermekvédelemben”, ha olyan ember gondoskodik róla, aki teljes joggal és felelősséggel, hivatásszerűen tud az ügyében eljárni.
Mint hozzátették, a gyermekvédelmi gondoskodásban a gyermek környezetében számos szakember van, indokolt azonban egy olyan szakember foglalkoztatása, akinek a fő hivatása – egyéb feladatainak leépítése mellett – a gyermek érdekének következetes képviselete, jogai gyakorlásának elősegítése, véleményének megismerése és arról az ellátást nyújtó nevelőszülő vagy gyermekotthon, valamint a hatóság tájékoztatása.
A gyermekvédelmi gyámságra vonatkozó rendelkezések 2013. január 1-jén lépnének hatályba, azzal a kitétellel, hogy az új szabályokat már a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A törvénymódosítás egy másik új intézményformát is bevezetne, a befogadó szülő jogintézményét. A tárca szerint erre azért van szükség, mert a gyermekek a legnagyobb odafigyelést és szerető gondoskodást a családban kaphatják meg, ezért indokolt, hogy a 0–12 éves gyermekeket – kivéve a tartósan betegeket, fogyatékosokat, halmozottan sérülteket – családoknál helyezzék el. Közölték, ezzel a jelenlegi gyermekotthoni struktúra jelentősen átalakul, és nagyobb hangsúlyt fektetnek a kamaszkorú és összetett problémákkal küzdő gyermekek, fiatalok ellátására, önállóságra nevelésére. Mint írták, ez akkor lehet hatékony, ha a befogadó szülők egy egységes, új foglalkoztatási jogviszonyban látják el feladataikat.
Az EMMI ezért tervezi a befogadó szülő jogintézmény bevezetését, amely szolgálati időre jogosít. Hozzátették: ez a változás mintegy 3200, jelenleg semmilyen foglalkoztatási jogviszonnyal nem rendelkező befogadó szülőt érint. A befogadó szülői jogintézményre és az egységes új nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályok 2013. január 1-jén lépnének hatályba.
A minisztérium tájékoztatása szerint a jövőben – a tervezet értelmében – az ötven tanítási órát igazolatlanul hiányzó diák iskoláztatási támogatását nem felfüggesztik, hanem szüneteltetik, azaz – az eddigi gyakorlattól eltérően – a támogatást később sem kaphatja meg a szülő. A közlés szerint a szigorúbb szankciók a gyermekeket és azok családját jobban ösztönzik a tanulmányi kötelezettség maradéktalan teljesítésére.
Kapu Tibor
Sokkoló élményéről számolt be Kapu Tibor édesapja
