E hétvégén a száraz politikai-gazdasági hírek mellé – nagy szerencsénkre – befurakodott az élet néhány magasztosabb pillanata is, hiszen szombaton a 2011. május 29-én elhunyt Mádl Ferenc emlékképe sejlett föl. A volt államfő síremlékének felavatásán Orbán Viktor és Erdő Péter bíboros, prímás méltatta a neves jogtudóst. A kormányfő szerint Mádl Ferenc az életét adta a szabadságért, élt érte, élt benne, élt vele, míg Erdő Péter követendő példaként szólt a néhai államfőről.
S csak hogy tovább lebegjünk: exkluzív cikkünkben számoltunk be két srácról, akik súlyos veseproblémájuk ellenére is főnixként támadnak fel a hét minden napján azért, hogy megmutathassák a világ szebb dimenzióit és az élni akarás erejét. Hogy miről van szó? Nem lőném le a poént, kedves olvasóink remek cikket olvashatnak arról, hogy „ketten bármire képesek vagyunk”. És akkor az EB izgalmairól még nem is beszéltünk, ami sokak szerencséjére nem ér véget a hétfővel.
Persze nagyon örülnénk, ha a mindennapjaink nagy részét az emelkedettség, a derű határozhatná meg, de mivel ez nincs így, akkor se csüggedjünk, értékeljük a jót, inkább csöppenjünk vissza a politikai-gazdasági iszapbirkózás egyébként cseppet sem unalmas világába.
A hétvégén nagy erők mozdultak meg annak érdekében, hogy a spanyolok ne játsszák el a görög drámát, így akár százmilliárd eurós pakkot is kaphatnak azért, hogy elmaradjon a műsor. Ez még csak hagyján, mit nekünk az eurómilliárdok, ha már a görögök is úgy ki lettek stafírozva.
Viszont a magyarok által jól ismert kettős mérce bűze kezdi belengeni az akciót, ez pedig nem kerülte el az írek érzékeny orrát sem. Ők is kaptak jó sok pénzt 2010-ben, grátisznak kemény megszorításokat kellett véghez vinniük. Úgy tűnik, hogy a spanyolok esetében az utóbbi „kérés” elmarad. Tessék: az írek újra akarják tárgyalni a mentőcsomag feltételeit. Egy picit maradjunk még az unió ügyes-bajos dolgainál, merthogy négy uniós intézmény olyan javaslattal állt elő, amit minden bizonnyal fintorogva fogadnak majd az euróövezet országai. Ha a tervet még ebben az évszázadban elfogadják, akkor az elitklub tagjai csak akkor vehetnek fel hitelt, ha a többi tagország is jóváhagyta azt.
A honi politika ezúttal nem robbant a hétvégén, de azért nem maradunk betevő nélkül. Rögtön itt van, hogy az LMP az önkínzás határát súrolva ismeri be az övéi előtt, hogy bizony a népszavazásuk ólajtó méretű bukással ért fel, meg hogy délibábokat kergettek a szakszervezetekben és a szocialistákban bízva. „Bázisdemokratikus” módon még felelősöket is beazonosítottak, ám emellett kiderülni látszik az is: nem is utálják ők annyira a szocikat, mint ahogy azt terjesztik ország-világ előtt. Kiderült az is: jól áll a Fidesz szénája, Orbán pedig a legnépszerűbb. Az ország, valamint a súlyos titkok őrzőinek idegeit borzoló rendőri korrupciós ügyben sem történt olyasmi, ami megmozgatta volna az állóvizet. Persze kérdések mindig vannak.
Apropó, szocialisták: a bevételek és a kiadások kényes egyensúlyára nem kellően figyelt a Táncsics Alapítvány, így sikerült összehozni egy jó nagy mínuszt. Ez a gazdálkodás talán nem csak engem emlékeztet a kormányzásuk idejére…
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
