Felfüggesztett börtönt kér az ügyészség Molnárékra

Felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérte az ügyészség hivatali visszaélés miatt Molnár Gyulára, Lakos Imrére és egy vádlott-társukra egy telekügylet miatt.

A pályáztatás elmaradása nem volt jogszerűtlen?

Hétfői perbeszédeikben az ügyvédek egybehangzóan bűncselekmény hiányában indítványozták védenceik felmentését. Kiemelték, hogy a vádbeli cselekmények célja egy elhanyagolt terület rehabilitálása volt. A telket 50 éves földhasználati jog terhelte, így gyakorlatilag eladhatatlan volt. Az ügyletek teljesedésbe mentek, az ügyészség szerint is minden részletükben jogszerűen, károkozás nélkül. Az ügylet résztvevői pedig jól jártak, hiszen például az önkormányzati cég, amely eladta a telket, 50 milliós bevételt könyvelhetett el, a vádbeli cselekmények után pedig az önkormányzat még tulajdonrészt és ezzel vétójogot kapott az ingatlanhasznosítást tekintve abban a Leisztinger Tamás vállalkozó többségi tulajdonában lévő Öböl XI. Kft-ben, amelyé a telek lett.

Több védő is rámutatott, hogy a pályáztatás elmaradása nem volt jogszerűtlen, mi több a várhatóan eredménytelen versenyeztetés még hátrányosabb pozícióba hozta volna az önkormányzatot.

Muskovszky Gábor ügyvéd, Molnár Gyula védője arra hívta fel a bíróság figyelmét, hogy egy elmarasztaló ítélet az önkormányzatiság elvét kérdőjelezné meg, azt az elvet, hogy a lakosság által választott tisztségviselők a hátrányokat és előnyöket mérlegelve a jogszabályok betartásával döntéseket hozhatnak.

Papp Gábor ügyvéd, Lakos Imre védője arra emlékeztetett: a 2007-ben indult eljárás során három évvel később, 2010 őszén, éppen az önkormányzati választási kampányban gyanúsították meg a két politikust az ügyészségi nyomozók nagy sajtóérdeklődéstől kísérve, holott az iratokból nyilvánvaló, hogy az eljárásban felhasznált bizonyítékokat már jóval korábban összegyűjtötték a hatóságok.

Zamecsnik Péter ügyvéd, a harmadrendű vádlott védője szerint ezzel az eljárással egy „óriási pofont kapott a jogállami büntetőeljárás”, a vádhatóság nem tisztességen végezte munkáját.

Politikai felhangnak nincs helye

Viszonválaszában az ügyész visszautasította, hogy politikai megfontolások vezették volna a vádhatóság munkáját, Molnár Gyulát sikertelenül próbálták idézni, ezért volt szükség arra, hogy kampány közben lépjenek fel vele szemben. Mire a védők felvetették, hogy miért éppen egy ügyészségi szóvivő járt el az ügyben, és miként lehet az, hogy egyes nyomozati cselekményekről perceken belül értesült a sajtó egy része. Mielőtt erre az ügyész reagálhatott volna, Krecsik Eldoróda tanácsvezető bíró véget vetett a szóváltásnak azzal, hogy politikai felhangnak nincs helye a bíróságon.

A következő, szeptemberi tárgyaláson a vádlottak, akik az eljárás során mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket, az utolsó szó jogán még felszólalhatnak, azután pedig várhatóan kihirdeti elsőfokú ítéletét a Fővárosi Törvényszék.

Molnárék büntetőpere 2011 novemberében kezdődött, ekkor Molnár és Lakos a bíróságon egyaránt azt mondta, hogy nem tartja magát bűnösnek.