Hende Csaba hangsúlyozta: a magyar részvétel átalakításáról az elvi döntés már a májusi chicagói NATO-találkozón megszületett az afgán fél, a NATO-csapatok vezetése és Magyarország között. Kérdésre válaszolva a honvédelmi miniszter elmondta: a magyar szerepvállalás eddig évente átlagosan 10-12 milliárd forintjába került a magyar államnak, amely azonban 2013 tavaszától jelentősen csökken majd.
Hangsúlyozta azt is, hogy a honvédség 2014 után is vállal majd tanácsadói és kiképzői feladatokat Afganisztánban, valamint korábbi vállalásának megfelelően 2015-től három éven át évente 500 ezer dollárral támogatja az afgán haderő megújulását.
Misszió magyar módra
A külföldi misszióban való részvétel nemzetközi elismerést és presztízst szerzett Magyarországnak és a nemzeti érdekeinket szolgálja – mondta korábban Hende Csaba. Hazánk jelenleg egyébként 340 katonát állomásoztat Afganisztánban az afganisztáni nemzetközi haderő (ISAF) részeként. A cél, hogy olyan fejlesztéseket végezzenek el, olyan infrastruktúrát hagyjanak maguk mögött, mellyel komolyan javíthatják az afgánok életfeltételeit a NATO-csapatok kivonulását követően.
A Magyar Honvédség tartományi újjáépítési csoportja (PRT) 2004 augusztusában látott munkához a Kabulhoz közeli Camp Julien táborban. A könnyű gyalogszázadnak a járőrözést, az objektumvédelmet, a kutatás-mentést és a konvojok kísérését szabták feladatul. 2006-tól a magyar misszió vette át a NATO bagláni székhelyű tartományi és újjáépítési csoportjának irányítását.
Áprilisban az atlanti szövetség védelmi és külügyminiszterei megállapodtak arról, hogy 2014 után harcoló erők nem lesznek Afganisztánban. A brüsszeli tanácskozáson a tagállamok megegyeztek a 2014-ig zajló rendezés egyes állomásaiban. Májusban a chicagói NATO-konferencián Orbán Viktor miniszterelnök méltatta az afganisztáni magyar erők munkáját. „A magyar katonák nagyszerűen teljesítettek, széles körű elismerést harcoltak ki Magyarországnak” – hangsúlyozta akkor.
