Tíz órájuk lesz a választási eljárásra

Jövő hét kedden megkezdi a parlament a választási eljárási törvényjavaslat tárgyalását. A javaslat az ellenzéket is megmozgatta.

Háromnapos üléssel folytatódik a jövő héten az Országgyűlés őszi ülésszakbeli munkája. A képviselők megkezdik a választási eljárásról szóló, kedden benyújtott törvényjavaslat tárgyalását – mondta el az MTI-nek György Bálint, a parlament sajtószolgálatának vezetője a házbizottság csütörtöki ülése után. A választási eljárásról várhatóan tízórás időkeretben tárgyalnak.

A kormány szeptember 18-án nyújtotta be a parlamentnek az új választási eljárásra vonatkozó törvényjavaslatát, rögzítve abban egyebek mellett az előzetes feliratkozás intézményét, amelynek alkotmányos alapját is megteremtenék a kormánypártok. A megújuló ajánlási rendszer szabályai értelmében az országgyűlési választáson kétszáz ajánlás lenne szükséges az egyéni jelöltállításhoz, az európai parlamenti (EP-) voksoláson pedig ötezer ajánlást kellene összegyűjteni.

Előrelépés a választásban

Ellenzéki mozgolódás

A választási eljárásról szóló törvényjavaslat az ellenzéket is megmozgatta. Az MSZP frakciója kedden úgy döntött, részt vesznek a választási eljárási törvény vitájában. Ezzel a szocialisták kifaroltak Gyurcsány Ferenc felhívása mögül. A Demokratikus Koalíció elnöke ugyanis Kossuth téri éhségsztrájkját követően arra kérte meg a „demokratikus ellenzéki pártokat”, hogy bojkottálják a választási eljárási törvény parlamenti vitáját. A felmerült MSZP–Gyurcsány-közeledés kapcsán azonban nem valószínű, hogy áttörés következik be.

Gyurcsány kedden azzal állt elő, hogy „létezik a Fidesz és az LMP között egyfajta együttműködés”, pedig szombaton még a zöldekkel való összefogást is felvetette. Az LMP azonban elutasította a választási eljárásról szóló vita bojkottját. Schiffer András, az LMP politikusa az MNO-nak úgy nyilatkozott: nem várná egy „elszánt, érvelő embertől, hogy egy Fidesz-bérenccel akar együttműködni”. Emlékeztetett arra is, elég érdekes ívet mutat az, hogy míg szombaton még összefogásról beszélt a volt miniszterelnök, addig kedden már ilyen kijelentéseket tesz.

Mint azt Kiszelly Zoltán politológus az MNO-nak elmondta: nem sérül az egyenlő hozzáférés elve a feliratkozással, és a kizárás vádja sem igaz, mivel a korábbi választásokon is milliók maradtak távol a szavazástól.

Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője úgy látja: a javaslat egyik pozitív eleme, hogy megszűnik az ajánlószelvények rendszere, amely eljárás a korábbi választások során korrupciótól és visszaélésektől volt hangos. Az elemző a másik előrelépésnek a vakok és gyengén látók számára bevezetett könnyítéseket nevezte, ami szintén javíthatja az ő aktivitásukat.

Visszajelzést is kapnak

Mint arról az MNO.hu korábban beszámolt 2013. szeptember 1-jétől kezdődik az önkéntes regisztráció, amely a választást megelőző második hétig tart majd. Az „első vonalhúzás” november–december körül lesz, ekkor kapnak egy visszajelzést az állampolgárok arról, hogy felírták őket, így szavazhatnak, azoknak pedig felhívják a figyelmüket, akik még nem regisztráltak.

Újabb javaslatok jönnek

György Bálint elmondta azt is: a kormány a házbizottság ülésén bejelentette, hogy még ezen a héten 4-5 új törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, köztük a postai szolgáltatásokról, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok módosítását.

Mi lesz még a parlamentben?

A képviselők a tervek szerint hétfőn szavaznak többek között a Malév és a Budapest Airport Zrt. privatizációját, illetve a légitársaság fizetésképtelenségének okait vizsgáló bizottság mandátumának meghosszabbításáról, az egyes közjogi méltóságok halála esetén járó özvegyi nyugellátásokra vonatkozó rendelkezések módosításáról, a 2013-as költségvetést megalapozó törvényekről, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításáról, valamint a munkahelyvédelmi akciótervhez kapcsolódó törvénymódosításokhoz és a kisadózó vállalkozások tételes adójáról, illetve a kisvállalati adóról szóló előterjesztéshez benyújtott módosító indítványokról is.

Kedden az Országgyűlés lezárja annak az előterjesztésnek az általános vitáját, amely 62 évről 65 évre növeli a bírák és egyúttal valamennyi, az igazságszolgáltatásban közhatalmat gyakorló személy nyugdíjkorhatárát. Szerdán kezdődik az új Ptk.-ról szóló törvényjavaslat általános vitája, ezt az Állami Számvevőszék 2011-es munkájáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat megtárgyalása követi.