Az ülésen Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár felidézte: a 2010. évi választások után a kormány az első döntései között, 2010. június 10-én felhatalmazta a polgári jogi kodifikációs szerkesztőbizottságot az új Ptk. szakmai konszenzuson alapuló előkészítésével. A kormányhatározat korszerű, az európai uniós tagságunkból származó kötelezettségeinknek megfelelő, a külföldi és a hazai jogtudomány és joggyakorlat eredményeit hasznosító, a civilisztika alaptörvényének szerepét betöltő szabályozás kidolgozását tűzte ki célul – mondta.
A bizottsági tervezet kidolgozásának alapja a 2008 márciusában közzétett szakértői javaslat volt, továbbá figyelembe vették a 2009-ben elfogadott, de hatályba nem lépett törvénykönyv hasznosítható megoldásait.
Akkor jó a Ptk., ha nem borul fel a koherenciája
A szerkesztőbizottság a több mint 1600 szakaszból álló normaszövegét 2011 decemberében adta át a kodifikációs főbizottságnak, a kormány pedig 2012 februárjában foglalkozott vele először, s úgy döntött, hogy ez az anyag szolgáljon alapul a közigazgatási és társadalmi egyeztetésnek – ismertette a politikus. Felidézte: az igazságügyi tárca a kormány honlapján megjelentette a normaszöveget, amellyel kapcsolatban ez év március 31-éig lehetett észrevételt tenni. Répássy Róbert közlése szerint több száz ilyen érkezett a javaslathoz, három széles körű tematikus egyeztetést szerveztek – a családi és öröklési joggal, a jogi személyekre irányuló szabályozással, illetve a dologi joggal kapcsolatban –, emellett kétoldalú egyeztetések is zajlottak.
A közigazgatási államtitkári értekezleten május 31-én tárgyaltak a tervezetről, majd a kormány két ülésen is foglalkozott vele. A kabinet úgy döntött: a tervezetet változtatás nélkül, a főbizottság javaslata alapján terjeszti az Országgyűlés elé – tájékoztatott az államtitkár.
Vékás Lajos, a kodifikációs főbizottság elnöke a parlamenti testület előtt kifejtette: a javaslat kiemelt jelentősége az, hogy ez lesz az első hatályba lépő, demokratikus körülmények között megalkotott polgári törvénykönyve Magyarországnak. A professzor a jelenlegi szabályozás paradox jellegét emelte ki: magántulajdon nélküli körülmények közt alkottak egy magánjogi törvényt. A képviselőknek azt mondta, a jogszabály akkor lesz jó a gyakorlatban, ha a koherenciája nem borul fel.
Állásfoglalás a békéltető testületekről
Az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottsága keddi ülésén egyhangú döntéssel állásfoglalást fogadott el a békéltető testületek munkájáról azt követően, hogy a képviselők konzultációt folytattak az alternatív vitarendezési fórumról.
Az állásfoglalásban megfogalmazták, hogy a fogyasztóvédelmi bizottság rendkívül fontosnak és támogatandónak tartja a békéltető testületek tevékenységét a fogyasztói jogok érvényesítésének elősegítése, a fogyasztói jogviták gyors és költségkímélő rendezése érdekében.
„Lenyűgöző”
Az alkotmányügyi bizottság tagjai elismerően szóltak az előterjesztésről. A kormánypártiak közül Varga István (Fidesz) lenyűgözőnek nevezte a javaslatot, és azt vetítette előre, hogy a társasági jog, az öröklési jog, továbbá az élettársi és házastársi kapcsolat szabályainak elkülönülése területén várható a legnagyobb vita. Rubovszky György (KDNP) emlékeztetett, pártja kihelyezett frakcióülésén már döntött arról, hogy támogatni fogja a javaslat általános vitára bocsátását. Jelezte ugyanakkor: ez nem jelenti, hogy ne lenne hozzá módosító javaslatuk.
Staudt Gábor (Jobbik) ugyancsak megjegyezte, hogy pártja módosító indítványokkal fog élni, ugyanakkor a ciklusban a bizottság elé került legkomolyabb, szakmailag előkészített joganyagnak, tankönyvi szintű tudományos munkának nevezte a Ptk.-javaslatot.
Az MSZP-s Steiner Pál azt mondta, olyan kódexről van szó, amely valóban nemzeti ügy, mert mindenkinek, aki Magyarországon él, szabályozni fogja az életét, a viszonyait, a különböző jogi cselekményeit. Előrebocsátotta: ha a részletes vita során olyan módosító indítványok kerülnek elő, amelyek megváltoztatják a javaslat jelenlegi szellemiségét, amire már lát jeleket, akkor nem fogják tudni támogatni.
