Az első demokratikus körülmények között megalkotott Ptk.

Vékás Lajos akadémikus szerint ez lesz az első hatályba lépő, demokratikus körülmények között megalkotott polgári jogi kódexe Magyarországnak.

Az ülésen Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár felidézte: a 2010. évi választások után a kormány az első döntései között, 2010. június 10-én felhatalmazta a polgári jogi kodifikációs szerkesztőbizottságot az új Ptk. szakmai konszenzuson alapuló előkészítésével. A kormányhatározat korszerű, az európai uniós tagságunkból származó kötelezettségeinknek megfelelő, a külföldi és a hazai jogtudomány és joggyakorlat eredményeit hasznosító, a civilisztika alaptörvényének szerepét betöltő szabályozás kidolgozását tűzte ki célul – mondta.

A bizottsági tervezet kidolgozásának alapja a 2008 márciusában közzétett szakértői javaslat volt, továbbá figyelembe vették a 2009-ben elfogadott, de hatályba nem lépett törvénykönyv hasznosítható megoldásait.

Akkor jó a Ptk., ha nem borul fel a koherenciája

A szerkesztőbizottság a több mint 1600 szakaszból álló normaszövegét 2011 decemberében adta át a kodifikációs főbizottságnak, a kormány pedig 2012 februárjában foglalkozott vele először, s úgy döntött, hogy ez az anyag szolgáljon alapul a közigazgatási és társadalmi egyeztetésnek – ismertette a politikus. Felidézte: az igazságügyi tárca a kormány honlapján megjelentette a normaszöveget, amellyel kapcsolatban ez év március 31-éig lehetett észrevételt tenni. Répássy Róbert közlése szerint több száz ilyen érkezett a javaslathoz, három széles körű tematikus egyeztetést szerveztek – a családi és öröklési joggal, a jogi személyekre irányuló szabályozással, illetve a dologi joggal kapcsolatban –, emellett kétoldalú egyeztetések is zajlottak.

A közigazgatási államtitkári értekezleten május 31-én tárgyaltak a tervezetről, majd a kormány két ülésen is foglalkozott vele. A kabinet úgy döntött: a tervezetet változtatás nélkül, a főbizottság javaslata alapján terjeszti az Országgyűlés elé – tájékoztatott az államtitkár.

Vékás Lajos, a kodifikációs főbizottság elnöke a parlamenti testület előtt kifejtette: a javaslat kiemelt jelentősége az, hogy ez lesz az első hatályba lépő, demokratikus körülmények között megalkotott polgári törvénykönyve Magyarországnak. A professzor a jelenlegi szabályozás paradox jellegét emelte ki: magántulajdon nélküli körülmények közt alkottak egy magánjogi törvényt. A képviselőknek azt mondta, a jogszabály akkor lesz jó a gyakorlatban, ha a koherenciája nem borul fel.

Állásfoglalás a békéltető testületekről

Az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottsága keddi ülésén egyhangú döntéssel állásfoglalást fogadott el a békéltető testületek munkájáról azt követően, hogy a képviselők konzultációt folytattak az alternatív vitarendezési fórumról.

Az állásfoglalásban megfogalmazták, hogy a fogyasztóvédelmi bizottság rendkívül fontosnak és támogatandónak tartja a békéltető testületek tevékenységét a fogyasztói jogok érvényesítésének elősegítése, a fogyasztói jogviták gyors és költségkímélő rendezése érdekében.

„Lenyűgöző”

Az alkotmányügyi bizottság tagjai elismerően szóltak az előterjesztésről. A kormánypártiak közül Varga István (Fidesz) lenyűgözőnek nevezte a javaslatot, és azt vetítette előre, hogy a társasági jog, az öröklési jog, továbbá az élettársi és házastársi kapcsolat szabályainak elkülönülése területén várható a legnagyobb vita. Rubovszky György (KDNP) emlékeztetett, pártja kihelyezett frakcióülésén már döntött arról, hogy támogatni fogja a javaslat általános vitára bocsátását. Jelezte ugyanakkor: ez nem jelenti, hogy ne lenne hozzá módosító javaslatuk.

Staudt Gábor (Jobbik) ugyancsak megjegyezte, hogy pártja módosító indítványokkal fog élni, ugyanakkor a ciklusban a bizottság elé került legkomolyabb, szakmailag előkészített joganyagnak, tankönyvi szintű tudományos munkának nevezte a Ptk.-javaslatot.

Az MSZP-s Steiner Pál azt mondta, olyan kódexről van szó, amely valóban nemzeti ügy, mert mindenkinek, aki Magyarországon él, szabályozni fogja az életét, a viszonyait, a különböző jogi cselekményeit. Előrebocsátotta: ha a részletes vita során olyan módosító indítványok kerülnek elő, amelyek megváltoztatják a javaslat jelenlegi szellemiségét, amire már lát jeleket, akkor nem fogják tudni támogatni.