Az ülésen Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár felidézte: a 2010. évi választások után a kormány az első döntései között, 2010. június 10-én felhatalmazta a polgári jogi kodifikációs szerkesztőbizottságot az új Ptk. szakmai konszenzuson alapuló előkészítésével. A kormányhatározat korszerű, az európai uniós tagságunkból származó kötelezettségeinknek megfelelő, a külföldi és a hazai jogtudomány és joggyakorlat eredményeit hasznosító, a civilisztika alaptörvényének szerepét betöltő szabályozás kidolgozását tűzte ki célul – mondta.
A bizottsági tervezet kidolgozásának alapja a 2008 márciusában közzétett szakértői javaslat volt, továbbá figyelembe vették a 2009-ben elfogadott, de hatályba nem lépett törvénykönyv hasznosítható megoldásait.
Akkor jó a Ptk., ha nem borul fel a koherenciája
A szerkesztőbizottság a több mint 1600 szakaszból álló normaszövegét 2011 decemberében adta át a kodifikációs főbizottságnak, a kormány pedig 2012 februárjában foglalkozott vele először, s úgy döntött, hogy ez az anyag szolgáljon alapul a közigazgatási és társadalmi egyeztetésnek – ismertette a politikus. Felidézte: az igazságügyi tárca a kormány honlapján megjelentette a normaszöveget, amellyel kapcsolatban ez év március 31-éig lehetett észrevételt tenni. Répássy Róbert közlése szerint több száz ilyen érkezett a javaslathoz, három széles körű tematikus egyeztetést szerveztek – a családi és öröklési joggal, a jogi személyekre irányuló szabályozással, illetve a dologi joggal kapcsolatban –, emellett kétoldalú egyeztetések is zajlottak.
A közigazgatási államtitkári értekezleten május 31-én tárgyaltak a tervezetről, majd a kormány két ülésen is foglalkozott vele. A kabinet úgy döntött: a tervezetet változtatás nélkül, a főbizottság javaslata alapján terjeszti az Országgyűlés elé – tájékoztatott az államtitkár.
Vékás Lajos, a kodifikációs főbizottság elnöke a parlamenti testület előtt kifejtette: a javaslat kiemelt jelentősége az, hogy ez lesz az első hatályba lépő, demokratikus körülmények között megalkotott polgári törvénykönyve Magyarországnak. A professzor a jelenlegi szabályozás paradox jellegét emelte ki: magántulajdon nélküli körülmények közt alkottak egy magánjogi törvényt. A képviselőknek azt mondta, a jogszabály akkor lesz jó a gyakorlatban, ha a koherenciája nem borul fel.