A korábbi parlamenti választások részvételi arányaihoz hasonló aktivitásra számít a – már új szabályok alapján megtartandó – 2014-es szavazáson Kósa Lajos. A Fidesz ügyvezető alelnöke ezt hétfői budapesti sajtótájékoztatóján mondta a tervezett új választási eljárási szabályokkal kapcsolatban, azon belül is annak apropóján, hogy hétfőn megszavazta az Országgyűlés az előzetes választási regisztráció főszabályainak alkotmányba emelését.
Kósa Lajos kifejtette: az alaptörvény-módosítás a feliratkozás alkotmányosságát teszi lehetővé, a regisztráció módjáról pedig egy minimális alapot határoz meg, a választási eljárási törvény ugyanis többletlehetőségeket is megfogalmazhat.
Ugyanolyan arányokra számít Kósa
Felidézte, hogy az eddigi országgyűlési választások részvételi adatai 55-72 százalék között mozogtak. A Fidesz szerint a következő – már az új eljárás, köztük a feliratkozás szabálya alapján megtartandó – parlamenti választás is ilyen részvétellel zajlik majd – mondta a kormánypárt alelnöke, hozzátéve, hogy számszerűen valószínűleg többen vesznek majd részt a 2014-es voksoláson, hiszen bővült a választók köre, az arányokat tekintve pedig ugyanarra, az említett 55-72 százalékos sávban mozgó adatra számítanak.
Arra a felvetésre, hogy a Fidesz „gránitba vésett” alaptörvényt ígért, szemben az előzővel, ám most ismét módosítják az új alkotmányt, Kósa Lajos azt válaszolta: az alaptörvény konstrukciója az, hogy alapvetően nagyon kevés módosítást igényel, és ha bizonyos kérdések esetében felmerül, hogy mégis változtatni kell rajta, akkor azt az átmeneti rendelkezésekben teszik meg.
A polgármester pártállása nem befolyásolja az állami adósságkonszolidációt
A polgármester pártállása nem befolyásolja az adott önkormányzat részvételét az állami adósságkonszolidációban – mondta Kósa Lajos arra az újságírói felvetésre, hogy az MSZP-s Botka László szerint a fideszes önkormányzatoknak kedvezne az adósságátvállalás.
Ismert, Orbán Viktor miniszterelnök múlt szombaton jelentette be, hogy 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól. Botka László, az MSZP választmányának elnöke, Szeged polgármestere úgy reagált, „a bejelentett intézkedésben, csomagban nagyon sok a bizonytalanság, és könnyen lehet, hogy azok a zömével fideszes vezetésű települések járnak jobban, amelyek az elmúlt öt-hat évben nyakra-főre bocsátották ki a svájcifrank-alapú kötvényeket”.
Kósa Lajos súlyos tévedésnek, butaságnak nevezte, hogy a fideszes vezetésű településeknek kedvezne az adósságátvállalás, ugyanis a konszolidációban való részvételt – mint mondta – nem befolyásolja, milyen pártállású a polgármester. „Kíváncsian várom majd, hogy Botka úr van-e annyira elvszerű, hogy ha ez az adósságkonszolidáció ennyire rossz és ennyire elfogadhatatlan”, akkor azt mondja, Szeged nem vesz részt benne – fogalmazott a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere.
Időközi önkormányzati választások
A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint a múlt hétvégi három időközi önkormányzati választás eredménye azt mutatja, semmiféle politikai trendváltás nem történt az országban. A bajai időközi önkormányzati képviselő-választást a Fidesz, a dabasit egy civil szervezet és a kormánypárt közös jelöltje nyerte, Tiszavasváriban pedig az eddigi jobbikos településvezető győzött a polgármester-választáson.
A Fidesz alelnöke szerint ezek alapján kijelenthető: szemfényvesztés, amit az MSZP próbált sugallni a közelmúltbeli dunaföldvári és soproni választással kapcsolatban, hiszen most vasárnap mindhárom szavazáson leszerepelt az ellenzéki párt. Sopronban az MSZP jelöltje győzött az önkormányzati képviselő-választáson, szeptember végén Dunaföldváron pedig a szocialisták Tolna megyei elnökhelyettese független jelöltként nyerte meg az időközi polgármester-választást.
Nincs felfelé ívelő pályán az MSZP
Kósa Lajos hozzátette: amit biztosan nem lehet kiolvasni a múlt hétvégi – bajai, dabasi és tiszavasvári – időközi választásokból, az az, hogy az MSZP felfelé ívelő pályán mozogna.
A politikus a tájékoztatón összesítette a 2010 óta tartott időközi választások eredményeit. E szerint három időközi parlamenti választást tartottak – Szarvason, a főváros II. kerületében és Püspökladányban –, és mindhármat a Fidesz nyerte. A tízezer lakosnál nagyobb településeken összesen 42 időközi önkormányzati választás volt 31 Fidesz-győzelemmel, a fideszes polgármesteri győzelmek aránya négyből három. Összesen egyébként 225 időközi önkormányzati választás volt 2010 óta: ebben az összehasonlításban sokkal nagyobb a független győztesek aránya, hiszen sok kistelepülésen nem volt pártjelölt – ismertette az adatokat.