Önmagában mi a jelentősége a mostani eredménynek? – tette föl a kérdést az FP. „Van is, meg nincs is. Megadja az esélyt az MSZP-nek, hogy elhitesse magáról a választókkal, hogy ő a váltópárt, amelyik egyszer majd (tán 2014-ben) legyőzheti a Fideszt” – véli az intézet, de itt a helyi kapcsolatrendszer döntött, kis településről van szó. „Korábban is nyert egy-egy egyénit az MSZP, aztán akár ugyanott a legközelebbi alkalommal elhasalt”, erre Dunaújváros szolgál jó példával.
Lehet más az MSZP
A szegfű letagadását a 2010-es választási kampányban űzték a legkreatívabban a baloldal vezető pártjában. Molnár Gyula például úgy indult csatába a XI. kerületben, hogy szórólapján nem szerepelt semmilyen formában az őt indító MSZP, még utalás szintjén sem. Viszont megjelent rajta a Lehet Más a Politika szlogenje, amit a zöldek kampányfőnöke, Karácsony Gergely visszataszítónak nevezett. Makó szoci országgyűlési képviselője, Buzás Péter is „elfelejtette”, melyik párt támogatása áll mögötte, mivel szórólapján egyáltalán nem szerepelt az MSZP neve, és a piros szín is csak elvétve.
Nem vállalta az MSZP-t 2010-ben Magda Sándor sem. A Heves megye 3. választókerületében induló jelölt egy gyöngyösi újsághirdetésben függetlenként tüntette fel magát, pedig két ciklus óta volt a szocialista frakció tagja. Újpesten a párt erős embere, Kiss Péter volt kénytelen jelöletlen kérdőívvel kampányolni, a XIII. kerületben Szanyi Tibor vetett be zöld–fehér plakátokat, Burány Sándor pedig úgy agitált a kispesti kerületi lapban az „idegen voksturisták” ellen, hogy a cikkben egyetlen utalás sem volt arra, hogy ő melyik pártnak is a tagja.
