Mesterházy Attila MSZP-elnök szerint a dunaföldvári időközi polgármester-választás eredménye azt bizonyítja, hogy „amíg titkos szavazás van, addig leváltható a Fidesz”. A lelkendezések között kutatva azonban megtalálhatjuk az alábbi kérdést is: „Nem gondoljátok, hogy az ember, és nem a párt lett választva?” A hozzászóló nem fejti ki, mire mire gondolt, de feltehetően van köze ahhoz a gyakorlathoz, amelyet valamiért újra előkapott a szocialista párt. Horváth Zsolt ugyanis úgy lett független jelöltként Dunaföldvár polgármestere, hogy időközben az MSZP Tolna megyei és paksi szervezetének elnökhelyettese.
Ha a mostani választási eredményeket egyszerűen pártokra leadott szavazatonként értelmeznénk, azt is mondhatnánk, hogy a Fidesz önkormányzati választáson Dunaföldváron korábban sosem látott támogatásnak örvend – szerepel a Forum Politicum elemzésében, amelyben a hétvégi voksolást vették górcső alá. Elég, ha csak polgármester-jelöltjei szavazatszámaira és a százalékos arányaira tekintünk, ahol az elmúlt 14 évben folyamatosan javultak az eredményei – közölték.
A FP megállapította – amit itt-ott már jeleztek –, hogy Horváth Zsolt ismert a helyi közéletben, s valóban, 2010-ben sem MSZP-logóval indult. „Csak hát nem azért, mert akkor épp nem volt népszerű a pártja, hanem mert sosem indult Dunaföldváron pártlogóval.” Rendre a testület tagja, de mindig függetlenként, országos pártok közül csak az FKGP és a Fidesz színeiben indultak itt jelöltek polgármesternek a korábbi években – szerepel az elemzésben.
Horváthnak 1998-ban és 2002-ben – tehát pártja bukott és győztes országgyűlési eredménye után is – volt esélye a győzelemre, ekkor volt második. A 2006-os eredményét nagyban befolyásolta Őszöd: egyrészt tőle elpártoltak, másrészt megjelent a Fidesz helyi jelöltje Keresztes Lajos személyében, s ő lett az esélyes kihívó – állapította meg az FP. Keresztes korábban nem volt képviselő, de 2006-ban bejutott a helyi testületbe, s ennek is köszönhetően 2010-ben már nyerni tudott.
Az FP rámutatott arra, hogy a mostani időközin a Fidesz olyan jelölttel indult, aki nem tagja a pártnak, a korábbi választásokon nem volt még jelölt, képviselő sem. Egy párezres településen még ismerik egymást az emberek, két-három nap alatt meg lehet tudni valaki ismeretlenről, hogy milyen ember is valójában – teszik hozzá. „Horváth nagy ismertségnek örvend, hosszú ideje óta képviselő, a helyi viszonyokat ismeri.” Jákli nem képviselő, de külsős tagként részt vett már a testület munkájában, helyi születésű, agrármérnök végzettségű, s volt hegybíró, de ez most kevés volt.
Önmagában mi a jelentősége a mostani eredménynek? – tette föl a kérdést az FP. „Van is, meg nincs is. Megadja az esélyt az MSZP-nek, hogy elhitesse magáról a választókkal, hogy ő a váltópárt, amelyik egyszer majd (tán 2014-ben) legyőzheti a Fideszt” – véli az intézet, de itt a helyi kapcsolatrendszer döntött, kis településről van szó. „Korábban is nyert egy-egy egyénit az MSZP, aztán akár ugyanott a legközelebbi alkalommal elhasalt”, erre Dunaújváros szolgál jó példával.
Lehet más az MSZP
A szegfű letagadását a 2010-es választási kampányban űzték a legkreatívabban a baloldal vezető pártjában. Molnár Gyula például úgy indult csatába a XI. kerületben, hogy szórólapján nem szerepelt semmilyen formában az őt indító MSZP, még utalás szintjén sem. Viszont megjelent rajta a Lehet Más a Politika szlogenje, amit a zöldek kampányfőnöke, Karácsony Gergely visszataszítónak nevezett. Makó szoci országgyűlési képviselője, Buzás Péter is „elfelejtette”, melyik párt támogatása áll mögötte, mivel szórólapján egyáltalán nem szerepelt az MSZP neve, és a piros szín is csak elvétve.
Nem vállalta az MSZP-t 2010-ben Magda Sándor sem. A Heves megye 3. választókerületében induló jelölt egy gyöngyösi újsághirdetésben függetlenként tüntette fel magát, pedig két ciklus óta volt a szocialista frakció tagja. Újpesten a párt erős embere, Kiss Péter volt kénytelen jelöletlen kérdőívvel kampányolni, a XIII. kerületben Szanyi Tibor vetett be zöld–fehér plakátokat, Burány Sándor pedig úgy agitált a kispesti kerületi lapban az „idegen voksturisták” ellen, hogy a cikkben egyetlen utalás sem volt arra, hogy ő melyik pártnak is a tagja.
Elfelejtett párttagság
A kormányváltás után is voltak arra utaló jelek, hogy az MSZP-sek jobbnak látják, ha nem feltétlenül reklámozzák pártjukat. 2010-es, novemberi arénás nagygyűlésükön például Bárány Balázst úgy ismerhettük meg, mint „egyetemistát és magánnyugdíjpénztár-tagot”, Komjáthi Imrét pedig „egyszerű hatgyermekes edelényi melósként” mutatták be a szpíkerséget ellátó szóvivők, azt nem tették hozzá, hogy mindketten párttagok. Az éhségmenetben részt vevő független szikszói polgármesterről, Füzesséri Józsefről sem harsogták, hogy korábban az MSZP színeiben politizált, egy hangfelvételen például a Lamperth Mónikától kapott milliókkal kérkedett választóinak.
Némiképp más műfaj, és mindenképpen komolyabb fajsúlyú Braun Róbert esete, aki úgy volt a független Magyar Nemzeti Bank elnökének a tanácsadója, hogy közben belépett az MSZP-be. Braun ugyan ebben semmi kivetnivalót nem talált, ám a Magyar Nemzet leleplezését követően azonnal felmondott a jegybanknál.
