Bajnai már elfelejtené, hogyan is kormányzott

A 2013-as költségvetési hiány teljesítése körüli viták, a közeledő október 23-ai ünnep, és az ellenzéki csatározások határozták meg ezt a hetet. Az MNO belpolitikai összefoglalója.

Hétfőn rendkívüli ülést tartott a Fővárosi Közgyűlés, ahol arról döntöttek, hogy a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV igazgatóságára bízza a testület, hogy milyen döntést hoznak a busztenderrel kapcsolatban. A főpolgármester nem szavazott. Tarlós István korábban elmondta, nem tartja biztosítottnak a forrásokat. Várszegi Gyula, a BKV igazgatóságának elnöke szerint a 3-3,5 milliárdos többletköltség ellehetetleníti a BKV-t. Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója ugyanakkor egy, a távirati iroda birtokába került levélben azt írta: nem fogadja el indokolt költségként a BKV igazgatósági elnökének a szolgáltatói buszokra vonatkozó számításait.

Kedden megszólalt Bajnai Gordon, azonnali és radikális fordulatot sürgetett. Azt hangsúlyozta: először a piacgazdaság alapjául szolgáló üzleti bizalmat, majd a tőkevonzó és -megtartó képességet kell helyreállítani. A volt miniszterelnök arról nem beszélt, hogy minisztersége alatt mind a versenyképességi, mind a korrupciós indexen miért zuhant lefelé Magyarország.

Csak magyar gazdálkodó vehessen földet

A kormányfő szerint önműködő és önfenntartó pénzügyi rendszerre van szükség a felsőoktatásban . Orbán Viktor a Magyar Rektori Konferencia keddi plénumának ülésén, a Debreceni Egyetemen azt mondta: az egyetemi, főiskolai végzettségűeknek a saját befizetéseikből kell működésben tartaniuk a felsőoktatást, közpénzt pedig csak oda kell adni, ahol nem látszik más megoldás.

A kormány azt javasolja, hogy csak magyar gazdálkodó vehessen földet – mondta a földtörvény tervezetének parlamenti vitáján a Vidékfejlesztési Miniszter. Fazekas Sándor kedden elmondta: a javaslat célja az agrárközéposztály megerősítése, a családi középbirtokokon alapuló gazdaságok támogatása. Hozzátette: nem vásárolhatnak majd földet külföldiek, ingatlanbefektetők, spekulánsok és azok a nagybirtokosok sem, akiknek már sok van.   

Nem csökken a bankadó

Az Európai Bizottság nyomására a kormány hét újabb lépésről döntött, amelyek összesen 367 milliárd forint értékű kiigazítást jelentenek a jövő évi költségvetésben – jelentette be szerdán a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György elmondta: nem csökkentik a felére a bankadót 2013-ban. A tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz, az emelést az államkincstár esetében is végrehajtják.

A föld alatti vezetékekre közműadót vetnek ki, amit a szolgáltatók fizetnek. A béren kívüli juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2,5 millió forintig végzi majd a számlák egyedi ellenőrzését a korábbi 10, illetve 5 millió forinttal szemben. A jövőben a helyi iparűzési adó alapjából csak az eladott áruk beszerzési értékének 80 százalékát lehet levonni.

Mondják meg

A kormányfő szerint Magyarország most azt várja az Európai Bizottságtól: mondja meg, mennyivel kell még javítani az egyenlegen ahhoz, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Orbán a kétnapos brüsszeli uniós csúcstalálkozó után pénteken elmondta: megkapta Brüsszel válaszát a legújabb egyenlegjavító intézkedésekre. Mint mondta: a bizottság szerint az újabb egyenlegjavító lépésekkel Magyarország már majdnem eleget tesz a kívánalmaknak.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: azt várják az Európai Uniótól, mondja meg, hogy mennyi hiányzik és akármennyit mond, azt előteremtik. Orbán szerint csak kis korrekcióra lesz szükség. Az euróövezeti bankunióról szólva a miniszterelnök úgy vélte: Magyarországnak el kell kerülnie, hogy méltatlan helyzetbe kerüljön. Hangsúlyozta: a magyar érdek is az, hogy az eurózóna megoldja problémáit.

Egyesületbe szerveződtek

Az október 23-ai ünnep előtt tovább folytatódott az ellenzéki oldalon a mozgolódás, aminek egyik jele volt, hogy csütörtökön Bajnai vezetésével megalakult a Haza és Haladás Egyesület, az alapítók között van Oszkó Péter és Balázs Péter, a Bajnai-kormány pénzügy- és külügyminisztere; Szigetvári Viktor, aki az MSZP kampányfőnöke volt 2006-ban és 2010-ben; Felcsuti Péter, a Bankszövetség korábbi vezetője, valamint Vörös T. Károly, a Népszabadság egykori főszerkesztője.

Korábban arról számoltunk be, hogy a baloldalon többen kételyekkel fogadták Bajnai visszatérését, hangoztatván, hogy nehéz lesz szakítani az elmúlt húsz év hibáival a Millának egy olyan szónokkal, aki a rendszerváltás nyertese. Az MSZP-ben viszont – abban a pártban, amelyik szavazataival támogatta Bajnai kormányzását – érdeklődve várják az október 23-ai szónoklatot.