„Választás nélkül, puccsal ültették embereiket a miniszterelnöki székbe” azok, akik a legfőbb ügyész tevékenységét az igazságügyi miniszter felügyelete alá akarják rendelni. Ezt írja közleményében a kormánypárti frakció az úgynevezett demokratikus ellenzék szerdai egyeztetése kapcsán. A Fidesz szerint azért tervezik ezt a baloldali pártok és tömörülések, „hogy nyomást gyakoroljanak az illetékes szervekre, és ezáltal felmentést kapjanak az ellenük felhozott vádak alól”.
Bárándy Péter: Az ügyészség így jobban segíthetné a kormány büntetőpolitikájának érvényesülését
A baloldali ötletelésen Avarkeszi Dezső, a Gyurcsány Ferenc fémjelezte DK elnökségi tagja kifejtette: közös álláspont szerint az ügyészség jelenleg burkolt politikai befolyás alatt áll, így átláthatóbb helyzetet eredményezne és növelné a számon kérhetőségét, ha a vádhatóságot a kormány alá rendelnék. Az Együtt 2014 delegációját vezető Bárándy Péter korábbi igazságügyi miniszter az MTI kérdésére azt mondta: a miniszternek az egyes büntetőügyekben nem lenne utasítási joga.
Hozzátette: a javasolt változtatással – azzal, hogy tevékenységi körét a büntetőügyekre szűkítenék – az ügyészség jobban segíthetné a kormány büntetőpolitikájának érvényesülését, a legfőbb ügyészt pedig kivonnák a politikai szerepből, hiszen az ügyészi szervezettel és munkával kapcsolatos kérdésekre a parlamentben a szakminiszter válaszolna helyette. Az MSZP korábban még azt mondta, az ügyészséget ki kell vonni a politikai irányítás alól, ám a szocialista párt meggondolta magát. Bárándy Gergely el is ismerte, hogy megváltozott a szocialisták álláspontja.
Ungár Klára, Kuncze Gábor és a kalózok is jelen voltak
A közjogi tárgyalásokon első ízben teljes jogúként tagként vett részt az Ungár Klára korábbi fideszes és SZDSZ-es képviselő vezette SZEMA, megfigyelőként Kuncze Gábor korábbi SZDSZ-elnök Szabadelvű Polgári Egyesülete, valamint a Centrum Párt. Megjelentek a Kalózpárt aktivistái is, akik azt kifogásolták, hogy nem döntöttek a csatlakozási kérelmükről, távozásukkor pedig egy Pártelitalkotmány helyett népi alkotmányozást! feliratú molinót feszítettek ki rövid időre a megbeszélés helyszínén, a budapesti Pallas Páholy bejáratánál. Az ellenzéki pártok a jövőben ismét hetven évben határoznák meg a bírói jogviszony felső korhatárát, és eltörölnék az Országos Bírósági Hivatalt is.
Az ellenzéki egyeztetéseket az MSZP hívta össze az úgynevezett demokratikus ellenzéki pártokkal – az LMP ezeken a megbeszéléseken nem vesz részt. A kezdeményezést Mesterházy november végén jelentette be. A tárgyalások szakpolitikai egyeztetésekkel kezdődtek, a felek szerint év végére közös jelölteket és listát állíthatnak.
Csak akkor demokratikus, ha ők nyernek
A Fidesz frakciója közleményben aggasztónak nevezi, hogy „olyan emberek ülnek egy asztalnál, akik porig rombolták és semmibe vették Magyarország demokratikus intézményeit. [ ] Miféle közjogi rendszert várjunk olyanoktól, akik saját hatalmi érdekeik miatt hajlandók saját hazájukat, annak alkotmányos intézményeit és vezetőit bármikor lejáratni külföldön? Mennyire hiteles olyan emberek alkotmányozó szándéka, akik önként vonultak ki a magyar emberek által választott Országgyűlésben lezajlott alkotmányozási folyamatból? Miféle közjogi rendszer várható olyanoktól, akik a rájuk bízott nemzeti vagyon elherdálásával mai napig nem tudnak elszámolni, akik minden közintézményt és közszolgáltatást az összeomlás szélére sodortak?” – kérdezi közleményében a kormánypárti frakció. A Fidesz azt írja: az emberek köszönik szépen, ebből nem kérnek.
