Az Alkotmánybíróság pénteki határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett a jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak, ezért a kifogásolt rendelkezéseket – köztük az előzetes választási regisztrációra vonatkozókat – e formai hiányosságok miatt megsemmisítette. A testület közleményében megjegyezte: tartalmilag nem vizsgálták az előzetes választási regisztrációra vonatkozó rendelkezéseket, ezeket is formai, eljárási okokból semmisítették meg. A regisztrációval kapcsolatban a választási eljárási törvénybe foglalt rendelkezések érdemi vizsgálata a köztársasági elnök előzetes normakontroll iránti indítványa alapján folyamatban van, döntés az ügyben január elején várható – írták.
Kijavítják a hibákat
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a közlésre reagálva bejelentette: a februári ülésen kijavítja a parlament a formai hibákat. Szájer József európai parlamenti képviselő pedig közölte, az Alkotmánybíróság döntéséből egyértelműen kiderült, hogy az átmeneti rendelkezéseket formai okokból semmisítették meg. Az Ab maga is azt nyilatkozta, nem tartalmi szempontból vizsgálta őket, vagyis olyan átmeneti rendelkezéseket semmisítették meg, melyek szerintük nem tekinthetők átmeneti rendelkezésnek. Az Alkotmánybíróság gyakorlatilag kiválogatta azokat a rendelkezéseket, melyek formai értelemben átmenetinek tekinthetők, a többit pedig megsemmisítette – emelte ki pénteken a politikus. Szájer megjegyezte, a Fidesznek sosem volt politikai vitája az Alkotmánybírósággal, kizárólag formai, s a testület döntése most pontot tesz ennek a vitának a végére. A képviselő kiemelte, hogy az Országgyűlés jóhiszeműen járt el, amikor beemelte az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvénybe.
Helyzetbe hozzák a romákat
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) legfontosabb célja, hogy javítsa a magyarországi cigányság foglalkoztatási és oktatási helyzetét: jövőre várhatóan további kétezer embert vonnak be közfoglalkoztatási programba, valamint több iskola átvételével megkezdődött az oktatási hálózat kialakítása – közölte a Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő vezette önkormányzat csütörtökön. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról beszélt: a kabinet célja a szocialista – szabad demokrata kormányokkal ellentétben nem az, hogy segélyekkel minimális szinten biztosítsa a hátrányos helyzetűek túlélését, hanem olyan segítséget kíván nyújtani számukra, amellyel kitörnek a nyomorból. A segítségért cserébe azonban komoly elvárásokat támasztanak.
Igazságosabb rendszer
Új, egységes és egyszerűbb rendszerben működik a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása jövőre; az átalakításnak köszönhetően hétezerrel nő a támogatott foglalkoztatottak száma – jelentette be Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális államtitkára pénteken. A rendszer lényege, hogy az azonos fogyatékosságú emberek után ezentúl azonos támogatást kapnak a munkáltatók. Balog Zoltán miniszter csütörtökön írta alá a cégeknek kiírt foglalkoztatási pályázat eredményét, e szerint 326 vállalkozás 30 300 embert foglalkoztathat 2013. január 1-jétől.
Mozgolódik az ellenzék
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese csütörtökön közölte, hogy január 2-án elkezdődnek a tárgyalások az ellenzéki szervezetek között a jogállamiság, az alkotmányosság és a demokrácia témaköréről. Az Együtt 2014 Választói Mozgalom ezzel kapcsolatban pénteken arról tájékoztatott, hogy részt kíván venni az egyeztetésen, mert a „jogállam újjáépítésére” vonatkozó megállapodás előfeltétele annak, hogy az ellenzéki erők egy későbbi koalíciókötés reményében szakpolitikai programokról szóló tárgyalásokat kezdhessenek. Az Együtt 2014 ugyanakkor azt javasolja, hogy ne közjogi kérdésekről kezdjen egyeztetést az ellenzék január 2-án, hanem először a tárgyalások céljait és lebonyolítási elveit tisztázzák.
