„Ez a legundorítóbb viselkedés” – egymásnak estek a szocik és Gyurcsányék

Nagyon fontos győzelmet aratott a Fidesz Pusztaszabolcson, amely település korábban a baloldal erős fellegvára volt. A vereséget követően egymásnak estek a baloldali pártok hívei.

Kovács András
2013. 01. 21. 13:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vasárnapi pusztaszabolcsi választást a Fidesz támogatásával induló független jelölt, Csányi Kálmán nyerte 909 vokssal. Miklósi Péter (Demokratikus Koalíció) 482 szavazatot kapott, a függetlenként induló, de korábbi MSZP-s alpolgármester Szőke Erzsébetre 448-an, az ugyancsak független Stanczel Károlyra pedig 151-en voksoltak. Az eredmény értelmezéséhez mindenképpen meg kell nézni, hogy a Fejér megyei város milyen választástörténeti múlttal rendelkezik, mivel így teljesebb képet kapunk a vasárnapi voksolás jelentőségéről.

A korábbi választások esetében csak a listás szavazatokat vesszük számításba, mivel itt érvényesül legjobban a pártok iránti szimpátia. 1990-ben az SZDSZ győzött a szavazatok 26,07 százalékával, míg az MDF 17,74 százalékot kapott. A baloldali erők támogatottsága már ekkor is országos átlag fölött volt, mivel az MSZP 10,75, a Hazafias Választási Koalíció 7,26, míg az MSZDP 6,05 százalékot ért el. 1994-ben az MSZP 39,51 százalékot szerzett, míg a jobboldali pártok országos átlaguknál is rosszabbul szerepeltek.

2009-ig stabil szoci fölény

Az 1998-as választás ismételten az MSZP győzelmét hozta, mivel 41,7 százalékot értek el szemben a Fidesz által kapott 20,8 százalékkal. 2002-ben a szocialisták a szavazatok 52,56, míg a Fidesz-MDF csupán a 35,8 százalékát tudta megszerezni. Míg a 2004-es európai parlamenti választáson a Fidesz országos szinten fölényes győzelmet aratott az MSZP fölött, addig a Pusztaszabolcson a szocialisták 43,49, a jobbközép ellenzéki párt pedig 42,18 százalékot ért el.

A 2006-os országgyűlési választáson az MSZP 54,82, míg a Fidesz-KDNP 34,79 százalékot kaparintott meg. A 2009-es EP-választáson jelentősen fordultak az erőviszonyok, mivel a Fidesz-KDNP 53,83, a Jobbik 19,56, míg az MSZP 18,62 százalékot összesített. A három évvel ezelőtti országgyűlési voksoláson a Fidesz-KDNP 49,85, az MSZP 21,21, míg a Jobbik 20,34 százalékot ért el.  

„Ez a legundorítóbb viselkedés az MSZP-től”

A felsorolt eredmények világosan mutatják, hogy alapvetően egy baloldali településről beszélünk, ahol csak a négy évvel ezelőtti EP-választás óta fordultak meg az erőviszonyok, de a szocialisták még így is az országos átlaguknál jobban szerepeltek. A Fidesz által támogatott jelölt sikere pont emiatt még inkább kiemelkedő eredmény, főleg egy kormányzati ciklus közepén, amikor a kormánypártok támogatottsága általában mindig alacsonyabb, mint az ellenzéké.

A fideszes sikert követően a Demokratikus Koalíció Facebook-oldalán is élénk vita indult, az egyik hozzászóló szerint „ha nincs összefogás, akkor kakukk”. Mások szerint egyáltalán nem számít sikernek a DK jelöltje által kapott 25 százalék, és szerintük is az összefogás hiánya miatt tudott nyerni a kormánypártok által támogatott független jelölt.

Egy debreceni hozzászóló úgy látja: „a szocik mindenben okosabbak, jobbak, le akarják nyúlni az egész jelöltséget. Ha nem az ő jelöltjüket indítják, nem vesznek részt az összefogásban. Mi ezt Debrecenben már látjuk, ezért csak a legvégső esetben kezdeményezek kerekasztal tárgyalást velük.” „Ez a legundorítóbb viselkedés az MSZP-től!!! Igaza van Bajnainak mikor azt mondja, hogy nem annak kell az elsőnek lennie, hogy ki milyen pozíciót fog betölteni!!! Ez egyszerű hatalom hajhászás!!!” – bírálta a szocialista pártot egy másik kommentelő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.