Meg kell érteni, mit veszített a nemzet „zsidó honfitársainkkal”

Soha többé nem eshet meg, hogy valakit vallása vagy származása miatt kiközösítsenek, megfosszanak vagyonától és meggyilkoljanak – közölte Hende Csaba.

A tiszta és emelkedett emlékezés segíthet abban, hogy olyan szörnyűség, mint a holokauszt, ne ismétlődhessen meg soha többé – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek az ökumenikus imahét záróeseményén, a keresztény–zsidó imanapon vasárnap a Budapest-Terézvárosi Avilai Szent Teréz Plébániatemplomban. A bíboros úgy fogalmazott: „Különös öröm az, hogy itt most a különböző keresztény közösségek tagjai együtt lehetnek az idősebb testvér képviselőivel, erősítve ezzel egymás között is az összetartozás felismerését”, amire nagy szükség van, „ezért is tartja ma a holokauszt emléknapját szerte a világon sok ország.”

Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi felhívta a figyelmet arra: a Szentírás törvénye megköveteli az özvegy, az árva, a gyenge és az elesett emberek védelmét és segítségét, és „megparancsolja nékünk a felebarát szeretetét”. Megjegyezte: lehetnek az élet kérdéseiben más nézeteink, de „nem lehetnek ellenséges nézetei egy haza fiainak és egy föld polgárainak”.

A szertartáson részt vett Lackner Pál nyugalmazott evangélikus tábori püspök, Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, Csernák István metodista szuperintendens, Ócsai Tamás, a Hetednapi Adventista Egyház unióelnöke, Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke, Kalota József, a Konstantinápolyi Ortodox Patriarchátus érseki vikáriusa, Székely János, esztergom–budapesti segédpüspök, Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára és Tarr Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának tanácsosa.

„Van bátorságunk szembenézni a történelemmel”

Hende Csaba a holokauszt emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen az Uránia Nemzeti Filmszínházban – melyet az Élet Menete Alapítvány szervezett – hangsúlyozta: meg kell érteni, mit veszített a nemzet és Európa „zsidó honfitársainkkal”, és mekkora gyalázat, hogy „nem tudtuk megvédeni őket”. Ezért kell emlékezni a holokausztra, a nagy európai tragédiára, amelynek „egy része a miénk, magyaroké” – mondta. Ez az emlékezés azt is mutatja, hogy „van bátorságunk szembenézni a történelemmel”, megismerni, megtanulni azt a leckét, „amelyre tanít minket” – tette hozzá.

Kiemelte, meg kell ismerni a zsidók életét, „akik velünk éltek”, részei voltak a nemzet életének, a háborúkban a magyar hazáért harcoltak. Az áldozatok mellett emlékezni kell a gyilkosokra is, akiknek tetteit sosem lehet mentegetni, és a hősökre, akik a legnehezebb időkben is emberek maradtak – fogalmazott. Hangsúlyozta, a kormány mindent megtesz azért, hogy soha többé ne fordulhasson elő a holokauszthoz hasonló tragédia, ezért is alakított emlékbizottságot a deportálások évfordulója alkalmából.

Emlékezni és emlékeztetni kell

Ilan Mor budapesti izraeli nagykövet kiemelte, emlékezni és emlékeztetni kell, mert rövidesen nem lesz élő tanú, aki beszámolhatna a holokausztról, mert vannak, akik elfelejtették a borzalmakat, és vannak, akik nem is tudják, mi történt. Figyelmeztetni is kell az embereket, hogy a 21. században az antiszemitizmus továbbra is létezik és terjed – tette hozzá. Emlékeztetett, az ENSZ történelmi lépésként, Izrael javaslatára emléknappá nyilvánította január 27-ét, így minden évben megemlékeznek a világon a zsidó népet ért tragédiáról, a hatmillió áldozatról, akiket a gyűlölet és a fajelmélet ideológiája alapján meggyilkoltak és azokról, akik túlélték a borzalmakat, de máig nem tudnak szabadulni a szörnyű emlékektől.

Arról is beszélt, hogy az egész világon érezhetően erősödik az antiszemitizmus. A világ máig nem vonta le a történtek tanulságát, erre bizonyítékként szolgálnak azok, akik jelenleg is tagadják a holokausztot – mutatott rá. Hozzáfűzte, a történtek tagadása újabb borzalmakhoz vezethet. A magyar parlamentben is van egy szélsőjobboldali párt, amely támogatóival együtt „szórja a zsidók és a cigányok, az Izrael elleni gyűlölet magvait” – mondta. Úgy vélte, ez is azt mutatja, hogy létezik az új antiszemitizmus. Szerencsére azonban a Jobbik és támogatói kisebbségben vannak a magyar társadalomban – jegyezte meg.

A megemlékezés végén gyertyát gyújtott az áldozatok emlékére mások mellett Hende Csaba, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz-BZSH ügyvezető igazgatója és Koltai Lajos filmrendező, operatőr. Az eseményen a diplomáciai testület több tagja is részt vett.

A megemlékezésen bemutatták Pajor Tamás zeneszerző Rosenberg Dani című dalát, amely egy magyar és egy zsidó kisfiú barátságáról szól, arról, ahogyan a magyar kisfiú feláldozza magát zsidó barátjáért. A dalhoz Koltai Lajos a Sorstalanság című film felhasználásával rendezett képanyagot. A dal mások mellett Koncz Zsuzsa, Demjén Ferenc, Bródy János, Somló Tamás és Bódi László Cipő közreműködésével készült.

Globális feladat a totalitárius rezsimek elleni küzdelem

Globális feladatnak nevezte a totalitárius rezsimek és a politikai erőszak összes fajtája elleni küzdelmet Szabó Máté, az Alapvető Jogok Hivatalának biztosa a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 68. évfordulóján tartott megemlékezésen vasárnap Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. Az ombudsman úgy fogalmazott: „az elmúlt évtizedek és az elmúlt évek is olyan jelenségeket produkálnak, (...) amelyek hasonló kihívásokat jelenthetnek, mint ami maga a holokauszt volt”, ezekkel pedig nagyon nehéz a nemzetközi és belső jogrendszereknek megküzdeniük. Szabó Máté úgy látja, folyamatosan újratermelődnek a totalitárius rendszerek, hiába buktatják meg őket, mindig alakul helyettük másik.

A megemlékezésen bejátszották Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjára küldött videoüzenetét. Ebben elhangzott, hogy az embermentők a náci uralom alatt a biztos halállal néztek szembe, és bátorság, erkölcsi példamutatás volt jellemző rájuk. Megemlítette azt is, hogy Raoul Wallenberg svéd diplomata több tízezer üldözöttet mentett meg. Az ENSZ-főtitkár kitért arra, hogy „idén azokra is emlékezünk, akikről kevesebbet tudunk”, pedig sokakat megmentettek, mert „példájuk segíthet nekünk egy jobb világot építeni”.

Új zsinagóga Csepelen

Új zsinagóga alapkövét helyezték el Csepelen vasárnap, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján. Budapesten az utóbbi 80 évben nem épült zsinagóga, az új építményhez a csepeli önkormányzat ingyen adott egy üres telket – tájékoztatta a városrész polgármesteri hivatala az MTI-t. Az alapkőletételen részt vett többek között Ilan Mor izraeli nagykövet, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Hende Csaba, honvédelmi miniszter, Fónagy János államtitkár, zsidó vallási vezetők, valamint Németh Szilárd, Csepel polgármestere.

Kiállítás a magyar holokauszt történéseiről

Botos János, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatóhelyettese közölte: intézményük kiállítást készített a magyar holokauszt történéseiről, amelynek keretében levelezőlapokat gyűjtöttek össze, amelyeket a nácik írattattak a foglyokkal egy Waldsee nevű, nem létező helységből, hogy az elhurcoltak hozzátartozóit megnyugtassák. Megemlítette továbbá, hogy az emlékközpontban minden órában vetítik az auschwitzi haláltáborról szóló filmet, amelyből a nap folyamán hét alkalommal adnak különböző, 22 perces részleteket.

Az eseményen bejátszották Koltai Lajos Rosenberg Dani című videoklipjét, amelyhez kapcsolódóan Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi fűzött néhány gondolatot. A rendezvény végén koszorúzást tartottak az emlékközpontban található Áldozatok Emlékfalánál, amelyen jelenleg 166 ezer név szerepel, akikről a kutatások során megfelelő biztonsággal megállapították, hogy mikor és hol váltak  a nácizmus áldozatává. A megemlékezésen részt vett mások mellett Horváth Csaba, az MSZP alelnöke és fővárosi frakcióvezetője, valamint Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete.

Az utókor felelőssége

„Ma, a holokauszt emléknapján az utókor felelőssége, hogy megemlékezzen a világtörténelem legsötétebb időszakának áldozatairól. A mi felelősségünk, hogy sose felejtsük az elhurcolt milliók szenvedését és a társadalmon ütött csontig hatoló, a mai napig ható sebet. A holokauszt az első sötét gondolattal, az első kimondott szóval, majd sokak megvezetésével és még többek hallgatásával jutott el a szörnyű végkifejletig. Szomorú tény, hogy az első zsidótörvényt éppen Magyarországon, Horthy Miklós kormányzó aláírásával szentesítve fogadták el. A holokauszt nemzeti katasztrófánk, melyre minden generációnak emlékeznie kell. Nem engedhetjük a rasszista, kirekesztő ideológia sötét árnyát újra fölénk kúszni” – olvasható a Magyar Szocialista Párt (MSZP) közleményében.

Az ENSZ 2005-ben január 27-ét, az Auschwitz-Birkenau koncentrációs táborok felszabadításának évfordulóját a holokauszt emléknapjává nyilvánította.