Emellett – folytatta – „bocsánatkéréssel is tartozunk, mégpedig az áldozatoknak”, a magyar állam ugyanis bűnös volt a holokausztban. Kétszeresen is bűnös: először azért, mert nem védte meg a megsemmisítéstől saját polgárait, másodszor pedig azért, mert asszisztált, erőforrásokat adott a népirtáshoz – mondta, kiemelve, hogy ezt a bocsánatkérést a magyar államnak a nemzeti emlékezet és identitás részévé kell tennie.
„Ne lehessen úgy magyarnak lenni a 21. században, hogy a szembenézés és a bocsánatkérés ránk eső részét ne viselnénk – ez a célja az emlékévnek” – jelentette ki Lázár János.
Szavait azzal zárta, hogy az emlékbizottság megalakulását nemzetközi zsidószervezetek is üdvözölték, hozzátéve, hogy ezt Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója tolmácsolta az alakuló ülésen.
Az emlékbizottság munkájában részt vesz többek között Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, több zsidószervezet vezetője mellett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, valamint az Egyesült Államok, Izrael, Németország és Ausztria budapesti nagykövete.
