Fellegi felszólalásának első alaptétele szerint az antiszemitizmus erősödőben van Magyarországon, aminek magva a magyarországi demokratikus átmenet tökéletlensége miatti csalódottság, valamint a mély politikai, erkölcsi és gazdasági válság, amely szerinte 2006 óta uralja Magyarországot. A második szerint a 10 százalékos támogatottságot élvező Jobbik egy nyíltan antiszemita párt. „Világos demarkációs vonal húzódik a Jobbik, illetve a jobbközép kormány és a többi fősodorbeli politikai párt között” – mondta. A harmadik tétel szerint Magyarországon zsidó reneszánsz zajlik, amit minden fősodorbeli párt üdvözöl és bátorít.
„A magyar holokauszt, amely a magyar politikai vezetés aktív részvételével zajlott le, az egész nemzet tragédiájává vált” – jelentette ki az antiszemitizmust történelmi perspektívába helyező vallomásában. Mint mondta, a kommunista uralom alatt az egypártrendszer megakadályozta ugyan a múlttal való szembenézést, de az antiszemitizmus tetten érhető volt a kommunista elit belharcaiban. Az akkori társadalomban az antiszemitizmus Izrael-ellenes beállítottságként jelent meg.
A demokratikus átalakulás lehetővé tette a „korábban elnyomott csalódottság felszínre kerülését és a nyílt vitát”, egyúttal a mindig is meglévő antiszemitizmus is megnyilvánult. „Több nyíltan antiszemita politikai és civil szervezet is megjelent, de ezek soha – hadd ismételjem meg ezt a pontot: soha – nem jutottak kormányra” – hangoztatta Fellegi.
A Jobbikot nyíltan antiszemita és romaellenes pártként jellemezte, amelynek „lényege a status quóra adott zsigeri reakció”. A párt 2010-es megerősödését összefüggésbe hozta a nyolcévi szocialista-liberális kormányzással, amely szerinte a gazdasági összeomlás szélére sodorta az országot és a falusi lakosságot helyi bandák prédájává tette. Elmondta, hogy a Jobbiknak „félkatonai szárnya is van”, amely a betiltása ellenére mindig újból feltalálja magát, a szólás szabadsága pedig lehetővé teszi a pártnak, hogy rasszista nézeteit a médiájában és a magyar parlamentben is hangoztassa.