Fellegi: Világos a demarkációs vonal a Jobbik és a magyar fősodor pártjai között

Az antiszemitizmus kérdésében világos demarkációs vonal húzódik a Jobbik, illetve a jobbközép kormány és a magyar politikai fősodor többi pártja között.

„Személy szerint úgy gondolom, hogy ennek a legnegatívabb következménye a rasszizmussal szembeni közösségi érzékenység hanyatlása” – mondta. – „Akár elvetik az emberek a Jobbik nézeteit, akár nem, a párt jelen van.”

„Újonnan született demokráciánkban mind az antiszemitizmus, mind a zsidópárti érzelmek nyíltan politikai jellegűvé váltak. Politikai pártok és civil szervezetek nagyon gyorsan felismerték, hogyan lehet az antiszemitizmust felhasználni arra, hogy politikai támogatásra és rokonszenvre leljenek otthon és külföldön. Az antiszemitizmus politikai kártyává vált” – mondta Fellegi. Hozzátette: a szavazói magatartásformák és a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy jelentős átfedés van a baloldal és a Jobbik szavazói között. „Jelenti-e ez azt, hogy a politikai baloldal rasszista vagy hogy a jobbközép mentes az előítéletektől? A válasz mindkét kérdésre: nem” – fűzte hozzá Fellegi Tamás.

Véleménye szerint aligha vitatható, hogy a jobbközéphez köthető egyes újságírók bizonyos írásai, így Bayer Zsolt „hírhedt kommentárjai ne lennének rasszistának ítélhetők”. „Szintén tény, hogy vannak olyan, a jobbközéphez köthető személyek, akik támogatják Horthy tengernagy történelmi korszakának rehabilitálását. Személy szerint ellenzem a rehabilitálását, és ez vonatkozik azon korszak politikai és irodalmi szereplőinek széles körére is” – mondta.

Fellegi a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány létrehozásától az első holokauszttagadó elítéléséig 16 pontban összegezte azokat a lépéseket, amelyeket a szabad Magyarország a zsidósággal való megbékélés érdekében tett. Megemlítette egyebek között a holokauszt-emléknap és a holokauszt oktatásának bevezetését az iskolákban, a Holokauszt Emlékközpont, a Terror Háza és Tom Lantos Intézet létrehozását, a vérkorszak túlélőinek kárpótlását és nyugdíjának megduplázását, a Wallenberg-emlékév megtartását, a félkatonai csoportok betiltását, a Kuruc.info betiltásának kérését Washingtontól és az országgyűlési házszabály szigorítását a gyűlöletbeszéd megnyilvánulásaival szemben.

Katrina Lantos Swett, az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság-bizottságának elnöke (néhai Tom Lantos képviselő lánya), aki szintén egyike volt az albizottság által meghallgatott 11 tanúnak, a testületnek írásban benyújtott nyilatkozatában kitért a Jobbik azon javaslatára, hogy listázzák a „nemzetbiztonsági kockázatot” jelentő zsidókat. Ez szerinte azokat az időket idézte, amikor Magyarország náci uralom alatt állt. „Ilyen beszédnek nincs helye a civilizált társadalmakban” – hangsúlyozta. Katrina Lantos Swett ugyanakkor megelégedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány, a parlament és a vezető ellenzéki párt elítélte a nyilatkozatot.

Orbán Viktor miniszterelnök zéró toleranciát hirdetett a rasszista politikával szemben – jelentette ki Fellegi Tamás egy kérdésre válaszolva.

Fellegi a képviselőház külügyi bizottságának az Afrikára, az egészségügy és az emberi jogok globális helyzetére szakosodott albizottságában 10 másik személyiséggel együtt tanúskodott az Antiszemitizmus: növekvő veszély minden hit számára című meghallgatásán. A mintegy 60 fős hallgatóság előtt megtartott ülésen, amelyen a magyar helyzet mellett az antiszemitizmus skandináviai, nagy-britanniai, franciaországi, ukrajnai, görögországi, egyesült államokbeli és közel-keleti megnyilvánulásai is terítékre kerületek. Az elnöklő Chris Smith republikánus képviselő szerint az ülés egy meghallgatás-sorozat első része volt.