A német vendégek közül akik ismernek, továbbra is szeretnek minket, nosztalgiával, jó érzéssel gondolnak Magyarországra, és visszavágynak ide – mondta el portálunknak a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikáért felelős helyettes államtitkára. A német–magyar turisztikai kapcsolatokról szólva Horváth Viktória utalt egy januári, Berlinben lezajlott kerekasztal-beszélgetésre, melyet német képviselők kezdeményeztek hazánkkal. Itt Klaus Brähmig, a német turisztikai bizottság elnöke azt mondta, mindent, amit lehet, megtesz a magyar–német kapcsolatok ápolásáért, és hálával gondol a magyarokra az 1989-es határnyitás miatt. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon sok minket szerető ember van Németországban, és a saját területükön próbálnak vigyázni a rólunk kialakult pozitív képre.
A korábban hazánkkal összekapcsolt „gulyás és paprika” képre még szükségünk van, hiszen az a korszak, amikor ez az imázs kialakult, mindenkiben jóérzésű nosztalgiát kelt. Ezt egy kicsit át kell gyúrnunk, hozzá kell tenni valami mást – vélte a helyettes államtitkár. A német vendégek érzékelik, hogy nagyon sokat beszélünk az egészségturizmusról, sokan is jönnek hozzánk különböző terápiákra, kúrára, ugyanakkor más szabadidős programokra is nyitottak. A vizes szolgáltatások terén érdemes a családokra is koncentrálni, és hangsúlyozni, hogy hazánkban nemcsak gyógyvízfejlesztések történtek, hanem élményfürdők is létesültek, ezek ideális szórakozást nyújthatnak számukra.
További feladat, hogy a fiatal generációnak is felkeltsük az érdeklődését. Akik ugyanis korábban rendszeresen jöttek Magyarországra, mára már az idősebb korosztályt képviselik. A fiatalok megszólítása kihívás: erre jó eszközök a fesztiválok és a budapesti kulturális, zenei-szórakoztató programok. A szakpolitkus hozzátette: tapasztalataik szerint Budapesten egyre több a fiatal német vendég. Horváth kiemelte: pont tavaly, amikor a legnagyobb támadásokat kaptuk a német sajtóban, fordult meg a németek részéről hazánkban töltött vendégéjszakák száma, egy tízéves folyamatos csökkenés állt meg. Ez is azt mutatja, hogy töretlen a turisztikai népszerűségünk.
A szaktárca tájékoztatása szerint 2012-ben Magyarország legnagyobb küldőpiaca – a 2012. évi előzetes adatokból felállított küldőpiaci sorrend alapján 19,0 százalékos részesedéssel bíró Németország – esetében egész évben pozitívan alakult a vendégéjszakák száma mind a kereskedelmi szálláshelyeken, mind a szállodákban.
A nemzetközi tendenciák ellenére – amelyek a tartózkodási idő csökkenését mutatják – a német vendégek átlagos tartózkodási ideje 5,5 százalékkal nőtt a hazai szállodákban. Mintegy 100 000 főre tehető a Dunán érkező hajós vendégek száma, akik továbbra sem szerepelnek a KSH adatsoraiban, valamint majd 10 000 magánház van német tulajdonban
A gyógyszállodákban 2012-ben csakúgy, mint 2011-ben, a legtöbb vendégéjszakát Németország vonatkozásában regisztrálták. Az előző évhez képest 2012-ben a németek részesedése az összes külföldi vendégéjszakából kissé emelkedett: 26,3 százalékról 27,8 százalékra nőtt.
A Balaton régiót 2012-ben hozzávetőleg 350 ezer külföldi vendég kereste fel.
A németek által legtöbbre értékelt turisztikai termékek hazánk esetében: Budapest, a Balaton és a gyógyturizmus.
A közlekedésben azonban több fejlesztésre váró terület van – vélekedett a helyettes államtitkár. A repülőjegyek lényegesen olcsóbbak lehetnének, a vonatközlekedés pedig nyugatról érkezve nagyon lelassul a magyar határ átlépése után. A vasúti szolgáltatások felzárkózása is nagyon sokat segíthet, a német vendégek ugyanis nagyon szívesen utaznak vonattal. Tény az is, hogy a Malév megszűnésével az üzleti turizmus visszaesett, hiszen minőségi konferenciákat nehéz úgy szervezni, hogy fapados járatokkal érkeznek a vendégek.
A kapcsolatok további erősödését segíthetik a cserediák-programok, ebből a célból jött létre egy munkacsoport. A helyettes államtitkár szerint ha fiatalkorban meg tudjuk egymást ismerni, akkor meg is szeretjük egymást. A németek nyitottak erre, és a rövid programok is nagyban hozzájárulnak ehhez, de az még jobb, ha viszonylag hosszabb időt tudnak eltölteni az adott kultúrában. Így maradandó élményeket szerezhetnek egy nagyon nyitott korban.
A szakpolitikus hozzátette: a német piacon vannak olyan hiteles német személyek, akik ha Magyarországról véleményt mondanak, akkor biztos célba ér az üzenetük. Horváth további eszközként említette a Magyar Turizmus Zrt. „Hungary: More than expected” című kampányát, amely Németországban is fut: ez ugyanis azt sejteti, hogy ez az ország több, mint amire vársz. Ha megismered, kellemesen csalódhatsz. Ez a nagyon sikeres program a német piacon is jó eszköznek bizonyult.
A németek úgy tekintenek a magyarokra, mint akik a családjukhoz tartoznak, így ha Magyarországon történik valami, ami számukra nem szimpatikus, akkor erősebb reakciót tanúsítanak – fejtette ki az MNO-nak Masát András, az Andrássy-egyetem rektora. Köztudott, hogy a mai magyar–német kapcsolatok legfontosabb mozzanata az 1989-es határnyitás. Helmut Kohl egykori német kancellár azt mondta: a Brandenburgi kapu alatt a föld magyar föld. Ez az alapélmény mindkét fél részéről evidencia, ahogy az is, hogy hazánk legfontosabb partnere Németország. „A magyarokkal egy házban lakunk ” – fogalmaznak rólunk a németek.
Fontos momentum, hogy 2013-tól parlamenti döntés értelmében minden évben január 19-én emlékezünk a magyarországi németek kitelepítésére. (Erről az Országgyűlés 2012. december 10-én döntött. Arra emlékezünk, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az első vonatszerelvény, amely az elűzött német lakosokat szállította Németországba.) Ez a gesztus rendkívül fontos volt a magyarok megítélését illetően. 1989 súlypontja a mostani kapcsolatoknak is, ez a bónusz azonban már eltűnőben van, az új generáció már nem tudja, miről van szó, mikor épült a berlini fal, ki bontotta le, nincs erre történelmi rálátás.
A rektor úgy látja, nem szabad elfelejteni, hogy Németország egy föderalista állam, megvan a tartományok saját politikája, nem egy központi struktúra érvényesül. Ilyen szempontból bármit el akarunk érni, közvetíteni, akkor a tartományok megfelelő struktúráihoz kell igazodni, ezért fontosak az úgynevezett vegyes bizottságok szerepei.
Masát úgy véli, hazánkat illetően volt egy váltás a médiatörvény megalkotásakor. Magyarország nem igazán volt benne a német hírekben, a hazánkkal kapcsolatos pozitív asszociációk megkoptak, de a médiatörvényre felfigyeltek. A média a negatív dolgokat hangsúlyozza, illetve túlozza el. Ilyen rossz még nem volt a Magyarország-kép, mint most, megdöbbentőek a híradások, elsősorban azonban egyfajta megbántottságot, értetlenséget lehet érezni a németek reakcióiban, hogy mi történt a „kedves magyar” emberekkel.
A rektor úgy látja, az Andrássy-egyetemen belül egy olyan közösségben dolgozik, ahol az egymásra való odafigyelés és tolerancia érvényesül, és ezt kell közvetíteni. Az intézményben 17 országból vannak diákok, és az az elv vezérli őket, hogy lehet, hogy különböző nyelveken beszélnek, de a lényeg, hogy konszenzusokat építsünk ki. Szerinte hazánk esetében egy olyan országot kell bemutatni, amely a tradíciót és a modernitást ötvözi. Azaz büszkék vagyunk a történelmünkre, de nem a puszta, Piroska, paprika országa vagyunk csak, ami korábbi generációk alapélménye volt a Balaton nyújtotta romantikával. Masát szerint a tradíciók mellett nagyon fontos a mai generációk kooperációja: közös projektekért kell összeállni, így megteremtődik a közös gondolkodás, ami egy előremutató együttműködés alapja lehet.
Idehaza mintegy 6000 német tulajdonú cég 300 ezer embernek ad munkát. Magyarországnak Németországgal való gazdasági kapcsolata nagyobb volumenű, mint egykor a Szovjetunióval volt. A rektor felidézett egy márciusban készített felmérést, mely a budapesti német nagykövetség részére készült, és arról szól, hogy a magyarok hogyan ítélik meg Németországot. Eszerint a megkérdezettek túlnyomó többsége (42 százalék) Németországot tartja hazánk legfontosabb partnerének, a második helyen Kína végzett (9 százalék), a harmadik helyen Ausztria áll (8 százalék), a negyedik helyen Oroszország 7 százalékkal.
Az 1200 megkérdezett 78 százaléka tulajdonít fontos szerepet Németországnak a nemzetközi politikában, 73 százalék tartja az európai fejlődés motorjának, és 62 százalék a tudományos fejlődés egyik alaptényezőjének. A kormány akciója, a Campus Hungary ösztöndíjprogram is azt mutatja, hogy Németország szerepe nagyon fontos, a legtöbb diák Németországba akar menni.
